Elég sűrűn utazunk Mosonmagyaróvárra, születésnapok névnapok megünneplése okán. A RailJet 160 km/h sebességgel száguldozik a síneken. másfél óra alatt teszi meg a Bp-MMóvár távot. Jobb híján a Tisza c. verset idéztem az úton: A vasút oly símán, oly szelíden futkosott a parttalan síneken… hogy alig vesszük észre mozgását. Az út látnivalói (fotóznivalói) mindig ugyanazok. Legfeljebb a megvilágítás más és más. Mivel sok ideig kell üldögélni, megfigyeléseket teszek.
Vonaton ülve mögé láthatunk a dolgoknak. Ráfókuszálok egy mezőre. Ám hirtelen fák, bokrok takarják el a látványt. Azaz, hogy mégsem. Mert ha a szememet mereven a takart mezőn legeltetem, akkor a fák ellenére az éles képrészek a mögöttes mezőt pásztázzák, és jó közelítéssel mindent látok, ha nem túl sűrű a takarás.
Robogunk 160-nal a síneken. Az ülések közötti folyosón elölről hátra szalad egy gyerek. Mondjuk öt kilométerórás sebességgel. Akkor miközben hátra fut, valójában a sínpályán 155-tel előre halad.
A velem szembeni ülésre utas érkezik. Olyan tömény fokhagymaszagot fúj rám, hogy menten átülök máshová. Szerencsémre innen nem üldöz el senki, bár eléggé tele van a szerelvény. Új helyemen mellettem a feleség, szemben egy sovány ötvenes nő, mint aki citromba harapott. Mellette egy bakfis. Hol félig nyitva a szeme, hol becsukja, füles a fülén, azt hallgatja. Rokonlánykánknak elmondom, hogy az úton egy bebábozódott lánnyal hozott össze sorsom. Te sokkal, de sokkal szebb vagy. Nem hazudtam. Ő viszont kivirult. Boldogan tette zsebre elismerésemet. Nem került semmibe.
***
Van egy mulatós nóta.
Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el…!
Kik éneklik mostanság vajh?
Azok az autótulajdonosok, akik a Belvárosban élnek, miután találtak egy parkolóhelyet. Ott porosodik álltó helyében kocsijuk, ahol lecövekeltek. El nem mozdulnak, mert azonnal elfoglalná helyüket egy másik autó. Azután előfordulhat, hogy csak a szomszéd kerületben találnak üres parkolót.
Nem jobb a helyzet a külső kerületekben sem, pl. nálunk. Tapasztalom, hogy egy-egy család birtokába egyre több autó kerül, s ezeknek mind parkolniuk kell valahol, valahogyan.
Tapasztalom továbbá, hogy az általam választott kertek alatt való közlekedés is egyre komplikáltabb. Egymásba érnek az autók. Meg is jegyeztem, hogy kitapasztalták az itt közlekedők, hogy ezek a kertvárosi utcák kevéssé forgalmasok, s ezért egyre többen választják ezeket a kertvárosi mellékutakat. El odáig, hogy immár a csendes kis utcák egyre hangosabbak az autókipufogóktól. Lehet, hogy rosszabb itt közlekedni, mint a többsávos főutakon. Hacsak nem szeret az emberfia szlalomozni az autók, a biomeghajtású és elektromos rollerek, a kerékpárok és elektromos kerékpárok, háromkerekűk, segway-ek, és ki tudja még miféle, általam megnevezni sem tudott járművek között.
Tudja-e valaki, hogy karambol esetén ezekre az új francokra mi vonatkozik?
2022.06.04. 20:20 emmausz
Ülök a monoton vonaton
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr7117848465
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek