Mickey webnaplója

Ezúttal nem az évtizede írt Deske.hu2-ből idézek, hanem tegnapi posztjából. Olyannyira aktuális:
„Este Kata, hogy megnézi, volt-e valamilyen tüntetés. Mondom, ha nem, szívesen járok én itt neked egy kicsit körbe-körbe... :-))
Volt tüntetés.
A pedagógusokat a bal vitte utcára,
az emlékező ünneplőket a jobb,
Zeg-en pedig sokan jöttek össze, hogy meghallgassák OV-t a Mindszentyneum felavatása alkalmával.
A napokban századszor megismételték a Tanú c. tragikomédiát, amelyből csak három mondatot szeretnék idecitálni:
Mi ez? Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már szart érek?!
Hát, mi tagadás az elvtársak nem szívesen adják fel.
Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység.
Igen. Szerénység.
Merem ajánlani minden pöffeszkedőnek.
***
Minden reggeli misén azt a racionalisták előtti képtelenséget éljük meg a hit által, hogy
az Isten köztünk van, bennünk van.
Még egyszer:
Ő az alfa és az ómega,
a kezdet és a vég,
akiért a világ teremtetett,
aki az Út, az Igazság és az Élet,
aki a Megváltó, s
aki kezdetben volt,
aki által minden lett,
aki a Világosság,
akit a sötétség fel nem fog.
Aki a világba jött, a világban volt,
aki általa lett a világ, és
akit mégsem ismert föl a világ.
Aki a tulajdonába jött, de övéi sem fogadták be. (Vö.: János ap. Prológus)
Aki nagyobb, mint Salamon, és nagyobb, mint Jónás. (A Messiás mondja magáról.)
Aki a szegletkő.
Akinek a jelenléte csak a hit által követhető. De attól még
VALÓSÁGOS.