Ha azt kérem, hogy ne gondolj a vízilóra, jó eséllyel folyamatosan a vízilóra fogsz gondolni.
Bár nem ragaszkodtam hozzá, kb. azóta, hogy rendetlenkedni kezdett a Colt autónk (tehát jó negyed éve), kisebb kihagyásokkal, de már engem is zavaró mértékben foglalkoztat a hogyan tovább kérdése.
Nem is egy kérdés, hanem kérdésdömping.
Nem akarom.
Autó nélkül, használt autóval, új autóval, lízinggel, részletre, biztosítás kivel, bank nélkül, melyik autót, mennyiért, hol, hogyan, hány ajtós legyen, rejtett hibák zsákbamacskája, átírás, bekerülés, járulékos költségek, készpénzkivétel rendszeresen, meddig szól a forgalmija, benzines, befér a garázsba, téli-nyári gumik, emelő, pótkerék, adminisztráció, bürokrácia, az autósok életének megkeserítése, összevissza változtatott egyirányúsítások, parkolás ellehetetlenítése, mi várható, meghosszabbítják-e a jogosítványomat, meddig fogok még vezetni?
Nem is folytatom tovább.
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok cikáznak többnyire a fejemben – jórészt anélkül, hogy szeretném és akarnám.
Próbálom is elhessegetni magamtól ezeket a többnyire felesleges felvetéseket, de úgy járok velük, mint a fentiekben emlegetett vízilóval. Azért se gondolok rá, mert már is rá gondoltam.
És ez így megy nappal, olykor álmatlan éjszakákon is.
Nem akarom!!!
***
Képzelt apróhirdetések
Balladámat jobb Ladára cserélném – XY költő.
***
Régi emberemet ÚjEmber-re cserélném.
***
…és egy reklám:
KOZEL sört ide! Kozel a legjobb!
2023.05.05. 10:39 emmausz
Nem akarom...
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr2118117400
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek