Az utolsó elbeszélések egy-egy mondatban.
Örkény István: Jeruzsálem hercegnője. A színházigazgató téblábolása felesége és egy elkényeztetett színésznő között.
Rónay György: Az Ilményi-trió. Ilményi megérkezik a mauthauseni koncentrációs táborból, s keresné két testvérét, akiket a háború utolsó napján kivégeznek – tudja meg a férfitől, aki elfoglalta lakásukat.
Sőtér István: Hídszakadás. (kisregény méretű) Zoltán, pipogya alak, aki tán férfiasságát akarja bizonyítani, megfojt egy házmesternét, de életét ez által tönkre is teszi; öngyilkos lesz… mintha…
Nem akarom másnak láttatni az előzőekben olvasott novellákat, mint amik.
Az volt az állításom, hogy a magyar szerzők sötét témákat dolgoznak fel, vagy ha nem is sötétek a témák, a feldolgozásmódjukból hiányzik a könnyedség, a humor.
Sajnos, igazam lett.
Azért a hátralévő két hasonló terjedelmű kötetnek is nekilátok.
Hátha…
***
Ennek sosincs vége.
Tegnap megcsapolták ereimet, ma megjött a lelet, holnap … vagy később elvihetem a háziorvoshoz.
…és aztán?
További vizsgálatok?
Még gyógyszerek?
Semmi lényeges elváltozás?
Ki tudja?
Unom.
2023.12.05. 16:12 emmausz
Túl az egyik ezeroldalas novellásköteten
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr4418274401
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek