Mickey webnaplója

Kütyüsimogató jelenünkben nem ritkák a könyvtárak felszámolása. Egy alkalommal én is meghívást kaptam, hogy egy immár mások által kiherélt könyvállományból vigyem, amire szükségem lehet.
Ellenálltam a kísértésnek.
Nem volt nehéz, mert emlékezetem szerint ez arra az időre esett, amikor nem volt autónk. A könyvek pedig – mint ismeretes – elhagyják magukat. Más oka is van visszafogottságomnak. Idősödve arra kell gondolni, hogy hogyan szabaduljunk meg házikönyvtárunk darabjaitól – megkönnyítve az egykori örökösök dolgát.
Hogy egyáltalán a témával foglalkozom, annak az az egyszerű oka, hogy álmomban megjelentem a szerzetesek házában, ahol a könyvtárak likvidálása folyt. Az álom képtelensége abban állt, hogy volt főnököm, néhai SzF könyvtárának a felszámolása is napirenden volt, ám a könyvespolcok között éppen vele találkoztam. Feri annak idején jelentős mennyiségű könyvet gyűjtött össze Rómában, és menekített Bp-re hazatelepülésük alkalmával.
Tehát ott álldogált a könyvek közötti folyosón, és sajátos mosolyával fogadott.
Azt magyarázta, hogy lanyha az érdeklődés.
Egy naptárt mutatott, aminek az egyik lapja félig hiányzik. Az illető nem vitte el az egész naptárt, csak az őt érdeklő idézetet nyeste le az oldalról, mint ahogy a sonkából nyesnek le egy-egy szeletet. Feri derűs volt. Kicsit még beszélgettünk, aztán felébredtem.   
***
Miközben írom a posztot, megérkezett postán egy doboznyi új könyv. Amolyan karácsonyra szánt kötetek.  Knyígi… legyintene a szibériai rab, aki jóféle élelmiszerek érkezését remélte.
Tehát – ha akarom, ha nem – tovább gyarapodik könyvállományunk, még ha csak átmeneti jelleggel is.  
Mi lesz az olvasással, mi a Gutenberg-galaxissal?
Nehéz megjósolni.
Talán csak annyi, mint az LP lemezekkel és lejátszókkal. Aki szereti, hogy serceg a tű a lemezen, aki szereti, hogy imbolyog a Pick-up-fej a barázdákon, aki szereti, hogy forog a lemez, az továbbra is időt szán a régi időket idéző lemezhallgatásnak, mert teljesen más hangulata van, mint a CD-nek és társainak.
Ugyanígy, aki az olvasást azzal kezdi, hogy beleszagol a könyvlapok közé, s élvezettel falja a szövegeket, az továbbra is szeretni fogja a kézbe vehető könyveket. Az is megeshet, hogy információkért továbbra is a lexikonokhoz, enciklopédiákhoz fog nyúlni, és nem a google-t faggatja.
A többiek meg…?
Nyomkodják, simogatják a kütyüt.