Ha én orvos lennék…
Na nem, orvos soha nem akartam lenni. De pl. lehettem volna kutató, s nem ily töltőtollkoptató… De nem lettem. Pedig volt herbáriumom. Tényleg volt? Vagy csak másnak a családban? Növényt biztosan préseltem, mert a száraz növény zizegése a fülemben, illata az orromban van mindmáig. Ujjaim útján van fogalmam arról, hogy mit jelent egy kiszárított szarkalábat megfogni. A biológia is érdekelt, legalább annyira, mint sok egyéb más. Érdeklődéssel vettem kézbe az ausztráliai különös állatvilágáról szóló kötetet. Izgalmas volt szembesülni, hogy sokféle erszényes faj él ott. Hogy egyes nyúlfélék képesek visszafejleszteni magzatjaikat, mintha mi sem történt volna, hogy a rókák és a nyulak populációja a szaporulat függvényében hogyan ingadozik. Szívesen olvastam Molnár Gábor és Kittenberger Kálmán vadászélményeit, de Széchényi Zsigmondét és Fekete Istvánét is. Mindez azért foglalkoztat, mert a könyvmegállóban ráakadtam Gerald Durrell könyvére (Az amatőr természetbúvár), amelyet lelkesen olvasgatok. Számos különös megjegyzései közül néhányat idehozok. Írja, hogy a másfél méteres elektromos angolna hasonló nagyságú állatokat képes elkábítani, másutt azt olvasom tőle, hogy egyes halfajták fiatal korukban mind hímek, idősödve pedig nemet váltanak. Hogy az ördögrája bármilyen félelmetes a kinézete, kizárólag planktonokkal táplálkozik; hogy az erre specializálódott fürkészdarázs, az óriás-fenyődarázs lárvájába rakja a petéit. Hogy az állatvilágban folyamatos a harc az élelemért és a territóriumokért. Hogy a biodiverzitás nich-ekben valósul meg. (Szerintem ezek hálója alkotja a glóbusz élővilágát. És minden mindennel összefügg benne.) Írja, hogy vannak fajok, amelyeknek rosszabb hírük van, mint amennyire veszélyesek (farkasok), és még sok mindent, amit nem győznék idézni. Szeretem olvasni, mert a valóság szeleteit ragadja meg közérthető formában.
Akik szokták nézegetni feltett fotóimat, tanúsíthatják, hogy a magam szerény eszközeivel éppen ezt művelem, megmutatom a valóság egy-egy szeletkéjét úgy, ahogyan az előfordul a természetben. Mert a természet maga a csoda úgy, ahogy van.
***
Logikus:
Pál utca – Áts Feri
Áts utca – ………..
(Pál Feri.)
/Aki nem ismerné, a Pál utca a Nyóckerben van, a Ferenc krt.-ról nyíló utcácska./
(Aki nem ismerné, Áts Feri a Pál utcai fiúk c. regény egyik főszereplője, a Pál utcaiakkal szemben álló csapat, a Vörös ingesek vezetője.)
[Aki nem ismerné, Pál Feri korunk jó nevű előadója, pap és lelkész, aki százak előtt tartja heti sűrűséggel előadásait, s aki ezekből könyveket szerkeszt.]
***
A fiatalok Bibliája címlapját nem a szokásos betűtípussal nyomtatnám, hanem olyasmivel, amiket graffitiken látok.
***
Ízelítő a Zsid 3. f.-ből:
II. JÉZUS MINT HŰSÉGES FŐPAP
Krisztus több, mint Mózes
…Jézus milyen hűséget tanúsított az iránt, aki őt küldte … a mindenséget Isten alkotta… Krisztus mint fiú állt háza élén. Mi vagyunk az ő háza, ha mindvégig rendületlenül kitartunk a bizalomban…
Buzdítás az állhatatosságra
a Szentlélek mondja: mikor meghalljátok a szavát, ne keményítsétek meg a szíveteket… Vigyázzatok, testvérek, hogy ne legyen hitetlenségre hajló, gonosz a szívetek. Senki ne szakadjon el közületek az élő Istentől, … senkit meg ne keményítsen a csalárd bűn. Hiszen Krisztus részesei vagyunk, ha hitünkben mindvégig kitartunk. [Mózes idején] nemde a bűnösök teste a pusztában veszett el? És …nem jutnak el nyugalma (országába) a hitetlenek. Közöm. Amint Mózes vezette népét, Krisztus is a benne hívőket. A belé vetett hit vezet el országába. A zsidók negyven évig bolyongtak a pusztában, s csak a második generáció léphetett be az ígéret földjére, hitetlenségük miatt az első nem. Pál többször kijelenti, hogy a hit üdvözít. Ez a levél is (lehet, hogy más írta) ezt erősíti. Érdemes rajta elgondolkozni.
2017.09.28. 22:21 emmausz
A tudományok szeretete
Szólj hozzá!
2017.09.28. 06:15 emmausz
A művészetek szeretete
Ha én festő lennék…
„Lehettem volna oktató, s nem ily töltőtoll koptató…”
De nem lettem…
Ma már nincs jelentősége, de a művészetek iránt erős affinitást mutattam egész életemben. Egyik kedves festőm – P.-A. Renoir – gondolataiból sokat merítettem. Közülük is egyet idemásolok. Azt írja: „Ha arra gondolok, hogy értelmiségi családban is születhettem volna! Évekig is eltartott volna, míg megszabadulok az előítéletektől, és olyannak látom a dolgokat, amilyenek. És akár fakezű is lehettem volna.”
Ez így van.
Az ő és a művészetet szerető világ szerencséjére a kézi porcelánfestésben forradalmi technológiai változás állt be, és ő mint porcelánfestő feleslegessé vált. Viszont tapasztalta, hogy tízszer olyan gyorsan fest, mint a többi munkás. Ez a felismerés a festészet felé terelte érdeklődését. Másutt később ezt írja: „Egy reggel egyikünknek elfogyott a fekete festéke, és ezzel megszületett az impresszionizmus”.
Talán ennél bonyolultabb volt a folyamat, de az irányzat tényleg megszületett, és Renoir sokáig közéjük tartozott. Egyik fia, Jean meg a filmszakmában jeleskedett.
Renoir sorsát továbbgondolva, meglehet, hogy korunkban a fotózást választaná. Mindenesetre az ő kijelentéseit a fényképészet területére vetítve érdekes meggondolásokra akadhatunk.
Foglalkoztat a kérdés, hogy egy-egy fotót a FB-ra téve megidézem a mestert, mert jó dolgokat írt le, hagyott ránk.
Ha arra gondolok, hogy tízszer gyorsabban dolgozott a szakmájában, mint az átlag, magamra is vonatkoztathatom. Gyorsan írok, ha van egy épkézláb ötletem – madzag, amelyre kicsapódhat a kandiscukor.
Ízelítő a Zsid 2. f.-ből:
Mi Krisztushoz tartozunk
…a mérhetetlen üdvösséget… először az Úr hirdetett, és a Szentlélek … adományaival igaznak bizonyított. … Bizonyság erre az egyik helyen a következő: Mi az ember, hogy megemlékezzél róla? Mi az ember fia, hogy gondot viselsz rá? Az angyalok alá csak kevéssel aláztad, dicsőséggel, tisztességgel koszorúztad. Lába alá vetettél mindeneket, s úrrá tetted kezed művei fölött… minden az uralma alatt áll. …Jézus… Isten irgalmából mindnyájunkért megízlelte a halált… akiért és aki által minden lett… a szenvedésben tökéletesítette. Jézus halálával legyőzte azt, aki a halálon uralkodott, tudniillik az ördögöt, hogy felszabadítsa azokat, akiket a haláltól való félelem egész életükre rabszolgává tett… hasonlóvá kellett válnia testvéreihez, hogy irgalmas, és Istenhez hűséges főpap legyen, és kiengesztelje a nép bűneit… mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik a kísértéssel küzdenek. Közöm. A fejezet mondanivalóját a Credo a következőkben összegezi: értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült… keresztre feszítették, kínhalált szenvedett… eltemették, harmadnapra feltámadott… Az apostolok többen osztják Pál szavait: Mivel kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik a kísértéssel küzdenek. (Pl. 1Jn 2,1)
Szólj hozzá!
2017.09.27. 09:35 emmausz
De viszont nem vagyok breteg
Többnyire dallamok cirkálnak a fejemben, néha kifejezések is. Ilyen a redundáns, ezért kerülendő „de viszont…” Nyelvtanilag helytelen, de viszont stílusértéke van. Hogy ne mondjam, olyan pocsék, hogy már-már szép. Ez a de viszont magyar tanárom hangján szólal meg bennem, aki nyilván ironikus célzattal alkalmazta ezt a kettős kötőszót. A de viszont valamiképpen ráerősít az ellentétességre. Jobb, mint a tréfás hangzású „ellenberger” (Jól írtam? Ki tudja? Ilyen szó nincs is). Hogy a szavak torzítása stíluseszköz, arra példaként emlegetem és idecitálom Kosztolányi termékét, aki felveti: nehéz dolga lehet a műfordítónak, aki idegen nyelvre kívánja áttenni a kérdést: Öregem, breteg vagy?
Soha nem agyaltam ezen a mesterségesen elfajzatott szón. Most úgy vélem, hogy maga a szó is kínban van, tényleg breteg. Ezzel a ráerősítéssel nyomatékosítja, hogy akitől azt kérdezik, hogy breteg vagy? az tényleg beteg.
Kicsit olyan ez, mint a felkötött karú ember látványa. Mielőtt megszólal, tudjuk, hogy óvatosan kell hozzá közelíteni, mert baj van a karjával. Lehet, hogy megrándult, lehet, hogy kificamodott vállban, lehet, hogy eltört, lehet, hogy tenisz könyöke van, uram bocsá’ az is előfordulhat, hogy csak színészkedik, hogy kihúzhassa magát valamilyen megerőltető feladat alól, stb., stb.
Mindent összevetve én leborulok e nemzet nyelvének nagysága előtt.
Továbbá turgudorgok irgigy bergeszérgélnirgi.
Ízelítő a zsidóknak írt levél 1. f.-ből:
Bevezetés
…Isten a próféták, majd a Fia által szólt hozzánk, aki dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn szavával a mindenséget. A megváltást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján…
I. A FIÚ ÉS AZ ANGYALOK
Krisztus fönségesebb az angyaloknál
Isten Jézusról: „A fiam vagy, ma szültelek?” Vagy: „Én atyja leszek, ő meg a fiam.”… és még: „Imádja őt Isten minden angyala.” …Isten, trónod áll örökre… Az igazságot szereted, a gonoszságot gyűlölöd, azért kent föl Isten, a te Istened, a vigasság olajával minden társad felett. Továbbá…: Jobbom felől foglalj helyet, és lábad alá teszem zsámolyul minden ellenségedet? … Azok szolgálatára vannak küldve, akik majd örökölik az üdvösséget. Közöm. Elöljáróban. Tudni illik, hogy nem Pál írta ezt a levelet, mert stílusa nem rá vall. Hihetőleg az ő köréhez tartozó valaki a szerzője. A fejezet Krisztus isteni méltóságát igazolja bibliai kitételekkel, amelyeket az Isten nyilatkoztatott ki róla. csaknem himnusz, azaz ünnepélyes hangvételű hódolat a Fiú előtt. Ő az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. Aki az Atával egy tisztelet – imádás illeti.
1 komment
2017.09.26. 16:13 emmausz
CCC-cipő
Azt hiszem, nem vagyok dadogós, csak hát ma a Mammutban jártunk, és a CCC-nél cccipőt vettünk. Mindjárt két párat. Egyet nekem, mert a régi cserben hagyott, a sarunak pedig idővel le kell kerülnie a lábamról. T.-nek is találtunk egy perc alatt egy megfelelőt. És mivel éppen egy 40%-os napra érkeztünk, alig került a két pár többe, mint amennyit elképzeltem az enyém áraként.
De semmit sem adnak ingyen. Cserébe azt kérték, hogy értesíthessenek egy-egy akciójukról. Hát értesítsenek.
Két év múlva úgyis tönkremegy az új cipőm, ahogy én ismerem magamat.
***
Szegény embert az ág is húzza. Megtudtam, hogy a Picasa és a Google hátat fordítottak egymásnak. Elég érzékenyen érintett, mert a Picasa fantázianevű fotómanipulátort tudtam kezelni, és nyersképeimet a lehető legkifejezőbb állapotba hozni. Az új lehetőségek a korábbihoz képest, hogy is mondjam, meglehetősen szerények. Ráadásul a betárolt fotókat egyszerű formában őrzi meg, tehát hogy ne mondjam, pixelesek lesznek a képek. Így hát /
/ Tőlem ne várjon senki dalt, / Nem az vagyok, ki voltam egykor, / Belőlem a jobb rész kihalt./ Azért tovább fényképezek, azzal a titkos reménnyel, hogy a két cég megalkuszik egymással és a picasa visszatér a google felületre.
Amit itt leírtam, annak csak a töredékét látom át világosan, de eredményét már tapasztalom.
Ízelítő a Filemonnak írt levélből
Címzés és üdvözlet
…Filemonnak kegyelem és békesség Istentől, az Atyától és Urunktól, Jézus Krisztustól! … imádságomban megemlékezem rólad, … hallom, mekkora hittel és szeretettel vagy Krisztus Jézus és valamennyi szent iránt...
A menekült rabszolga ügye
…Onezimuszért könyörgök, akinek bilincseimben adtam életet... Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. Szerettem volna magam mellett tartani… azért hagyott ott egy időre, hogy egyszer s mindenkorra visszakapjad, de már nem mint szolgát, hanem mint szeretett testvért, … fogadd őt. Ha megkárosított, …megtérítem. … Egyúttal készíts szállást is nekem. Remélem ugyanis, hogy visszakaptok… Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! Ámen. Közöm. Pál megkeresztel egy rabszolgát és visszaküldi gazdájához, hogy fogadja a testvérnek kijáró szeretettel. Itt már nincs szabad és rabszolga, szegény és gazdag, nő és férfi, mindnyájan egyek Krisztusban. Közöttünk is így kell lennie.
Szólj hozzá!
2017.09.25. 07:14 emmausz
Ajándék L. től
- L. (5) rajzolt nekem a születésnapomra. Egészen levett lábamról jókívánságainak a megfogalmazásával. A képen adva egy pálmafa, mellette egy kiikszelt szív, a pálmából felfelé egy négy szirmú virág emelkedik ki, és ezt az egészet egy tizenhat szívből álló koszorú övezi.
A kép szimbóluma. A fa talán én vagyok, a belőle sarjadzó virág talán ő(k), a pálma árnyékába rajzolt két vonallal áthúzott szív azt jelképezi, hogy ne kelljen megműteni a szívemet. A 16 szív koszorúja a szeretet jele, amellyel körbevesznek engem.
Azonnal kiraktam a többi kedvesség mellé, pl. Estelle képe mellé, aki ezt írta évekkel ezelőtt: Bonne fête nade papa. Estelle. Hát nem aranyosak? Szép dolog a Nobel-díj, de meghittebbek ezek a személyes, szép lelkű, gyermeki megfogalmazások.
***
Ahogy vénül az ember, annál többen emlékeznek meg róla szép szavakkal. Felhívtak távollévő gyerekeink is. Hosszas beszélgetések estek, s megtudtam aktuális részleteket az életükről. Hogy jól vannak, az általában elég hamar kiderül. Ilyenkor úgy tesztelem őket, mint egy világtalan. Már az első mondat után kiderül, hogy nagyobb zökkenők nélkül zajlik életük vagy sem. Nemritkán átadom feleségemnek a telefont néhány elhangzó mondat után, mert megnyugtat a tudat: nagyobb zűrök nélkül élnek s állnak a kihívások elé. Persze szívesen hallgatom is a telefonjukat.
Jelenleg – hála Istennek – elmondhatom, hogy mindnek jó a hangja, nincsenek különösebb események, amelyek kibillentenék őket a normalitás keretei közül.
Ízelítő a Tit 3. f.-ből:
Elöljárók és embertársak
Figyelmeztesd őket, hogy vessék alá magukat a fölöttes hatóságoknak, engedelmeskedjenek, és legyenek készen minden jóra. Senkit ne szidalmazzanak, legyenek békeszeretők és barátságosak, szelídek… egykor mi magunk is balgák… voltunk, irigységünk miatt utálatra méltók voltunk, és gyűlöltük egymást. Amikor azonban üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét, megmentett minket… irgalmasságból, …hogy megigazuljunk, … Akik hisznek az Istenben, igyekezzenek jó példát adni. Ez válik az embereknek javukra és hasznukra. Kerüld az oktalan vitát, a veszekedést, a szóharcot, mert ez hiábavaló és haszontalan...
Befejezés
…Tanulják meg a mieink, hogy másokkal a kényszerítő szükségben jót tegyenek, különben gyümölcstelenek lesznek. Köszöntenek mindnyájan... Kegyelem mindnyájatokkal! Közöm. – A felettesek iránt türelemre int Pál, annak a belátására, hogy mi sem vagyunk tökéletesek. – Szívem szerint szól, amikor azt írja: Kerüld a vitát, mert hiábavaló és haszontalan. Vannak emberek, akik a vita kedvéért vitatkoznak, és a kákán is csomót keresnek. Az én formám nem ez. Inkább azokkal tartok, akik szerint az a jó vita, amelyet el sem kezdtek. – A világ tele van békétlenséggel, kudarcos, félresikerült életekkel, üldözöttekkel és üldözőkkel, menekülőkkel és kergetőkkel. Erőszakot tevőkkel és áldozatokkal, megkínozottakkal és kínzókkal. Életünk váljék az emberek javára, fohászkodjunk a kedvező irányú változásokért, s amit tehetünk a világ kiszolgáltatott szegényeiért, tegyük.
4 komment
2017.09.24. 10:24 emmausz
17 vagy 71. Mindegy/nem mindegy?
Hetvenegy éves lettem én,
meglepetés-e? – kérdeném.
Nagyon?
Nagyon.
Hetvenegy évem elszelelt… bármennyi követi, ugyanebben a tempóban, ha nem még gyorsabban el fog szelelni.
Számszerűsítve 71, a gyertyaszámokat tortámon természetesen megcserélték: 17. Jövőre 27, és így tovább. 77 éves koromban utolérném magamat, 87-et megérve tíz évet öregednék.
Ma jelképesnek éreztem az oltár baloldali pislákoló mécsesét. A jobb szépen tartotta magát, a bal alig pislákolt. Nos, ilyen pisla az élet is. Ez első szellő elfújhatja. De talán nem is. A bal mécs kitartott a mise végéig, sőt, azután se hunyt ki, fénye megfogyatkozása ellenére sem. Akár példa is lehetne. Lehet, kissé visszafogottabban, mintegy takarékra téve élni, éldegélni, segítgetve környezetemet, amíg tehetem. Ez minden. Bár. Tegnap elkezdtem nézni egy filmet. A hetvenéves manus visszatér a munka világába. Roppant megnyerő, roppant kedves, roppant jól öltözött, roppant sok foggal rendelkező, roppant összeszedett, roppant amerikai. Mindenkit lekötelez jó modorával, sokszerű élettapasztalatainak a bevetésével, kötelező udvariasságával, keep smiling-félmosolyával, jól fésült hajával.
Tipikus amerikai. Pozitív gondolkodású, pragmatikus cselekedetekkel, mosolyog, ha kell, ha nem, sikeres, mindenkit levesz a lábáról. Sütkérezik a boldogságban.
Attól még amerikaibb a film, hogy szokás szerint kiemel egy igaz/nem igaz jellemvonást, karikatúraszerű torz valamit, és azt végigveri a filmen. Ettől egyéni, ettől fordul ki a világ sarkaiból, ez hozza a poénokat, ezt lehet kiaknázni. Az alapötlet sokszor nem több, mint hogy a hátsó kergeti az elsőt.
Azért végignézem, ha már elkezdtem A kezdő c. filmet.
Ízelítő a Tit 2. f.-ből:
Állapotbeli kötelességek… Az idős férfiak józanok, tisztességesek, megfontoltak legyenek a hitben, szeretetben és türelemben. Az idős asszonyok legyenek komoly magaviseletűek, … tanítsanak a jóra. A fiatal asszonyok ragaszkodjanak férjükhöz, szeressék gyermekeiket, legyenek komolyak, tiszták, háziasak, gyöngédek, a férjük iránt engedelmesek, nehogy az Isten szavát káromlás érje… az ifjak… fegyelmezetten éljenek. Magad… légy kifogástalan és komoly, megcáfolhatatlan… a szolgák engedelmeskedjenek gazdáiknak, ne okozzanak kárt, tanúsítsanak mindenben igaz hűséget,… a megváltó… arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon. Várjuk reményünk boldog beteljesülését: Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét, aki önmagát adta értünk, hogy …megváltson és… választott népévé tegyen. Közöm. A szakaszokat – ezt is – lehet kritikusan, lehet elfogadó módon olvasni, lehet elemezni a Pál-korabeli társadalmi viszonyokat, és annak a tükrében értelmezni sorait. Magam szeretnék mindig józan, tisztességes, megfontolt lenni… Ki-ki megtalálhatja a rá vonatkozó sorokat, hogy értékelhesse azokat a meglátásokat, ame3lyeket Pál Titusszal osztott meg.
Szólj hozzá!
2017.09.22. 19:11 emmausz
Munka
Hogy mi minden számít munkának, elég bajos behatárolni.
Szatmári Sándor: Kazohínia c. sci-fik kora előtt írt tud-fant regényében a racionálisan és minden érzelem nélkül élő társadalomban a szerelmet nemi munkának tekintik és úgy is folytatják le. Az én esetemben – különösen is, hogy borotválkozás közben a tükörben megpillantottam véraláfutásos szememet – munkának számít már az olvasás is. Pláne akkor, ha tekintetbe veszem, hogy elég jó tempóban olvastam végig Anne Lise Marstrand-Jørgensen Hildegard c. életrajzi regényét.
Kb. akkor élt ez a jó misztikus, amikor nálunk Szent István uralkodott, és amikor Rőtszakállú (alias Barbarossa) Frigyes abajgatta a németeket, és császár kívánván lenni.
A hosszas élettörténet során az írónő számos epizódban mutatja meg a maga naturalista módján a középkori valóságot. Amiért írok a regényről, annak az az oka, hogy a jó Hildegard ez előtt ezer évvel misztériumjátékokat írt látomásai-sugallatai alapján. Ezekben apácák énekhangján szólaltattak meg olyan nehezen fogható dolgokat, mint az erények, a bűnök, Isten és ember viszonya. Róluk olvasván azonnal eszembe jutott Dienes Valéria és Bárdos Lajos néhány közös munkája, a múlt században megírt misztériumjáték, kórus-zenei aláfestésű orkesztika (mozdulatművészet). Ilyen munkájuk volt a Hajnalvárás és a Nyolc boldogság című (és még sok egyéb). Mi is énekeltük az utóbbi misztériumjátékot, közben hozzáértő nők balettszerű mozgással támasztották alá az elhangzottakat.
Visszatérve az igen részletező kötetre, végig azt vártam, hogy bőven megidézi azokat a sugallatokat, amelyeket átélt és lediktált a misztikus (mivel nő, talán a misztika titulus volna helyénvaló, ha nem volna félreérthető). Ezzel adós maradt a könyv, viszont nem maradt adós azzal, ami minden életrajzírás sajátja, hogy a végén meghal, akit megismertünk.
Még megemlítem, hogy Hildegard von Bingen-nek három éves korától kezdve haláláig visszatérő látomásai voltak, ahogy nevezte – az Eleven Fény-nyel került kapcsolatba. Olyan színeket, formákat, hangokat érzékelt, amelyeket képes volt átadni, ha csak töredékesen is. Járt „odaát”, látott előre-hátra az időben, számos gyógyulás fűződik a nevéhez.
Érdemes volt „olvasási munkámat” tartósan belefektetni megismerésébe.
Ízelítő a Titusznak írt levél 1. f.-ből:
Címzés és köszöntés
…kegyelem és békesség Istentől, az Atyától és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől!
A krétai egyház szervezése
Kréta szigetén… a városokba presbitereket rendelj (feddhetetlen és csak egyszer nősült, akinek gyermekei hisznek…). A püspök …legyen feddhetetlen, … vendégszerető, jóakaratú, megfontolt, igaz, tisztességes, fegyelmezett. Álljon szilárdan a hiteles tanítás alapján,… az elégedetlenkedőket… el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak, s ártalmas dolgokat tanítanak. … „A krétaiak örök hazugok, gonosz fenevadak és falánk naplopók. [Epimenidész]” ... A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és a hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert romlott az értelmük és a lelkiismeretük… semmi jóra nem képesek. Közöm. – A rossz állandó „nyomatása” feldúlja az emberek nyugalmát, közösségeit. Mennyire meg kellene gondolnia a telekommunikációs eszközöknek ennek az igazságát. Mennyire le kellene állítania magukat azoknak, akikből fröcsög a szitkozódás, az állandó elégedetlenkedés. Bár tudnák, hogy milyen ördögi, amit tesznek. Romlott az értelmük? – Minden krétai hazudik. Egyik korai említése erre a levélre megy vissza.
Szólj hozzá!
2017.09.22. 07:05 emmausz
Derű kontra ború és fordítva
Emlékezetes nekem a mai napig a népművészeti vásár Tihanyban. Na nem az, hogy egyik boltvezető erőszakoskodott női beosztottjával, hanem az a tapasztalatom, hogy az időváltozás a vásárlási hajlandóságot teljesen átformálta. Mi, fiúk kerámiákat árultunk gyékényről.
Amikor hétágra sütött a nap, a turisták rá se néztek a csicsás tálakra. Kifejezetten a matt fekete, nádudvari és a grafitozott mohácsi tálak, korsók ragadták meg figyelmüket, azok fogytak.
Amikor pedig borúsra vált az idő, szívesen vettek a vásárlók élénk színekben pompázó fényes tányérokat, bokályokat, figurákat. A fekete áru egyáltalán nem fogyott.
Ma esik az eső, szürke minden. Az Óbuda, ahogy ma látjuk oldalra éppen ellenkező, szép színes fotókat tettem, nem a mai szürkeséget. Feltűnően sok lájkot kaptak a feltett képek. Gondolom, ugyanaz a lelki mechanizmus munkál mögötte. Az embert körülvevő szürkeségből a színek örömöt váltanak ki, szívesen nosztalgiáznak a derűs égről, napsütötte tájakról. Vadító kánikulában pedig a fekete-fehér valóság hat jobban. Azt is meg fogom próbálni.
***
A Fülesbagoly rejtvényújság számos viccet közöl. Az a vicc, hogy a sok vicc közül e lapszámban csak egy vicc érte el az erre a célra élesített agyi ingerküszöbömet. Ez az egy viszont frappáns.
Háromféle ember van: aki tud számolni, és aki nem.
Ízelítő a 2Tim 4. f.-ből:
…hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel. Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Te… viseld el a bajokat, töltsd be szolgálatodat. Az én véremet nemsokára kiontják… A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr...
Személyes közlemények
-Köpenyemet Troászban hagytam, Karpusznál, hozd magaddal. A könyveket is... Alexander sokat ártott nekem. Az Úr megfizet majd neki. védekezésem alkalmával senki sem állt pártomra. Ne számítson nekik bűnül! Ám az Úr mellém állt, hogy befejezzem az evangélium hirdetését… Az Úr ezután … átment mennyei országába. Dicsőség neki mindörökké! Ámen. Köszöntsd Priszkát, Aquilát Oneziforuszt... Köszöntenek Eubulusz, Pudensz, Linusz, Klaudia és a testvérek mind… Közöm.
– A gyakran használt szállóigék a fejezetből: hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts…
A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr...
Ami nagyon személyessé teszi a mondandót: elhagytam köpenyemet, hozd magaddal.
Köszöntenek… köszöntsd nevemben…
- Pál megérti, hogy nem sok van neki hátra. – Elképesztő, hogy mennyi egymásnak ellentmondó marhasággal – mesével állnak elő az internetes fórumokon és a közéletben is egyes emberek csoportok: saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Tehát nagyon igaz ma is.
Szólj hozzá!
2017.09.21. 10:22 emmausz
Úgy koppan az eső
Just walking in the rain – szólt jó hatvan éve az ausztráliai sláger (ma már csak a fülemben szól). Úgy koppan az eső... És úgy koppan ma is. Csontokig ható hűvös, kitartó, avarrohasztó eső. Van abban valami, hogy szélsőséges a klíma. Valaki megjegyzi, hogy tegnap ambulanter járt a kórházban, és az orvos, mert hatalmas az orvoshiány, majdnem összeesett este 7-kor, noha még négy beteg várt rá. Az orvoshiány valós, de tegnap mindenki majdnem összeesett, mert a kettős front nagyon sok embert kikészít. És ez a frontok országa.
Valaki átmenetileg hazajött Norvégiából. Nagyon kényelmetlenül érezte magát. Mint mondta, Oslóban nincsenek frontok. Nos, itt vannak, mégpedig évi átlagban 270 front váltja egymást. Ne csodálkozzon hát senki, hogy ez a nép idegrendszerét kicsit összeborzolja. Más kérdés, hogy nevezett idős úr azóta meghalt Norvégiában. Nem a fronttól, mert ugye az ott nincs.
***
Tegnap délután L. unokával (5) megtámadtuk a kúsz-mászó lehetőségeket a máltai játszótéren. L. sokszerű tehetség. Pl. mindenre felmászik, mint a pók. Adva van egy hatalmas térháló, mely egyik oldalán csúszdában, a másik oldalán egy lánc-sorozatban végződik. A láncok függőhidat alkotnak. Vagy ha úgy elképzelhetőbb, olyan mint egy vízszintes létra, csak láncokból összerakva. A két szár között, a fokokba kapaszkodva illik átfüggeszkedni a túlsó végéig. L. a harmadik próbálkozásra végig-függeszkedett a játékszeren. Nekem ez nem sikerült volna.
Mondtam, hogy sokszerű tehetség. Hívják is néptáncolni, tornászni, énekelni, hangszert tanulni, sakkozni, úszni, futni, s hadd ne soroljam tovább... Ügyesen fest, rajzol. Szeret LEGO-zni, maszkok mögé bújni, szerepjátékok hőse lenni, bábozni, színészkedni.
Te jó Ég, mi lesz ebből a gyerekből?
Ízelítő a 2Tim 3. f.-ből:
Az igehirdetés nehézségei
…az utolsó napokban nehéz idők következnek. Az emberek önzők, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, árulók, vakmerők és felfuvalkodottak lesznek. az élvezetet keresik, nem Istent…De sokra nem viszik, mert ostobaságuk mindenki előtt nyilvánvalóvá válik…
Kitartás az apostoli munkában
…az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban… Te tarts ki. A Szentírás útmutatás ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hitben eljuss az üdvösségre. Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre … Közöm. Az emberek hisznek vagy sem. Aki hisz, annak kijut az üldöztetésből. Tapasztaljuk. Azt is, hogy elég nehéz idők következtek. A kérdés, hogy voltak-e könnyű idők. Gyanítom, hogy nem. A föld mint versenypálya, mindig rögös utakkal volt tele.
Szólj hozzá!
2017.09.20. 09:19 emmausz
Levél – levelek – episztolák
Levél, Levelek. A közös bennük, hogy mindkettő egy-egy település neve.
Levele? Mije van a fának? Levele. Hát akkor le vele! – mondják koccintás közben a borozók.
Levelek. Az internet, az okos telefonok, az SMS-ek, az emailek, a skype és egyéb huncutságok világában csaknem teljesen kimúlt az episztola mint irodalmi műfaj, de úgy is, mint hasznos információk továbbítási módja. Még leginkább a hivatalos levelezés maradt meg, no meg az esküvői meghívók küldése.
Szüleim (és valameddig mi is) még leveleztünk. Zsuzsa lányunk elolvasta ezek átmentett töredékét, és az jutott eszébe, hogy az Amerikában élő, magyarul már nem tudó, de az ősök iránt érdeklődő unokatestvéreknek angolra kellene fordítani ezeket a leveleket. Van igazsága. A gyökerek honnan ismerhetők meg, ha eleink nem beszéltek róla nekünk, vagy csak vajmi keveset? Ez a generáció még utolsó esélyt kapott arra, hogy az elődök levelezéséből kitapintsa saját családja múltját, már ha abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezek a kézírásos anyagok a rendelkezésére állnak.
Tegnap bele-beleolvastam a levelekbe, és egy letűnt kor körvonalai bontakozódtak ki előttem némi személyes vonatkozásokkal.
Megtehettem, mert egykor számítógépre vittem az anyagot. Megtehettem, mert ugyan az újratelepítést megúszta az információkupac, mégis valahogyan a lomtárban akadtam rá a legszemélyesebb anyagokat őrző mappákra. Milyen szerencse, hogy észrevettem.
Milyen szamár is az ember!
Tudván tudom, hogy a számítógépen őrzött anyagok nagyon efemerek, sérülékenyek. Elég egy technológiai váltás vagy néhány nem ellenőrzött mozdulat, és elszállnak, mint a győzelmi zászló. Még a külső tárhelyre való mentés se megnyugtató megoldás. Talán a papírra történő másolás, ne adj Isten sokszorosítás a legcélszerűbb. Már ha csakugyan komoly a szándék arra, hogy megőrizzük a múlt egy személyes szeletét, vagy akármit a jövő generációinak.
Ehhez persze működő nyomtató szükséges.
Na, majd…
Ízelítő a 2Tim 2. f.-ből:
Az apostoli munka jutalma
Légy hát Krisztus kegyelmében erős… Vállald velem együtt a nehézségeket… Aki harcol, nem bonyolódik bele az élet mindennapi dolgaiba… A versenyző csak akkor nyeri el a babérkoszorút, ha szabályszerűen küzd… Ne felejtsd, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból… bilincsbe is vertek, de az Isten szava nincs megbilincselve. A választottakért tehát mindent eltűrök,… ha meghalunk vele, majd élünk is vele; ha tűrünk vele, uralkodni is fogunk vele. Ha azonban megtagadjuk, ő is megtagad minket, de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg.
Az evangélium tanítójának feladatai
…az üres szóharc …nem jó semmire, csak a hallgatók tönkretételére... A haszontalan, üres szócsépléstől óvakodj. Ez ugyanis… úgy terjed, mint a rákos daganat... Kerüld az ifjúkor vágyait, törekedj igaz életre, hitre, szeretetre és békességre… Az … értelmetlen viták elől térj ki… az Úr szolgája ne veszekedjen, legyen mindenkihez barátságos, …ügyes és türelmes. Ellenfeleit szelíden intse, hátha megadja nekik az Isten a megtérést... Közöm. – Olyan ez a fejezet, mint egy paraneisis. Mit tegyél, mit ne, hogy tedd, hogyan ne. – Szállóigévé lettek ezek a mondatok: ha meghalunk vele, majd élünk is vele; ha tűrünk vele, uralkodni is fogunk vele. Ha azonban megtagadjuk, ő is megtagad minket, de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg. Hatalmas igazságok. A végét kiemelem külön is. Ellenünkre is hű marad, mert ő olyan. – Köreinkben is dívik az üres szóharc. Mennyire igaz vonatkozó megállapítása: nem jó semmire, csak a hallgatók tönkretételére. Akinek füle van, hallja meg!
Utolsó kommentek