Mickey webnaplója

Olvasom az Édes anyanyelvünk c. munkát, alighanem 1938-ban adták ki. Nyelvhelyességről értekezik és korabeli helyesírással (helyesirással) teszi mindezt. Írja, hogy Vácz z betüjét (sic!) elsöpörte az idő. Sok mindent elsöpört, megváltoztatott, átformált. Tetszik, ahogyan az ikes igékről szól. Kifogásolja a gyónik igealakot mondván, hogy a gyónni nem ikes ige. Elismeri, hogy a gyón alak is suta, a gyónsz helyes, a gyónol hibás. Szerintem a magyar a túl rövid szavakat próbálja hosszabbítani, a túl sokakat egyszerűsíteni. Érdekes felvetése, hogy a fene fenét eszik, ikes, de esz a fene nem. Továbbá az ember dolgozik, de tervezetet dolgoz ki. Az ige igekötő nélkül ikesként, igekötővel iktelenként viselkedik. Érdekes az is, hogy vidékenként eltér az, hogy melyik ige ikes. Helyenként fogyik, fagyik járja. Hozzátehetem, hogy nemcsak helyenként, vidékenként, hanem koronként is változik az ikes-iktelen forma. Éppen a szerző ad rá bizonyságot: Pl. így ír: felbukkanik. Ma csak felbukkan, és kész.
Leírja, hogy az angol Backfish-ből jön a bakfis, és nem a német Backfischből. Az angol a visszadobált kis halacskákat nevezi backfishnek, amelyek méreten aluliak, és nem sülthalak. Mondhatni, hogy tetten ért lejterjakab ez a jelentésferdülés.
Zárásképpen egy olasz turista esete.
A turista senftet kért a pincértől, aki nem értette. Ez a szamár nem ért magyarul, így a turista.
Signore somaro, io non sono somaro (az úr szamár nem én) – válaszol a pincér. Merthogy a szamár szót (olaszul somaro) értette – és sértette.
Kérd tőle a senftet magyarul, kérj mustárt! – szól a turistára társa.
A pincér azonnal hozta a mustarda-t.
„Magyarul” megértette.
Ízelítő az 1Tim 4. f.-ből:
A keresztény élet szabályai
A Lélek világosan állítja, hogy a végső időkben némelyek elpártolnak a hittől, megtévesztő szellemekre és ördögi tanításra hallgatnak. Ezek képmutató hazudozók, akiknek meg van a lelkiismeretük bélyegezve. Tiltják a házasságkötést és bizonyos ételek fogyasztását, jóllehet ezeket azért teremtette az Isten, hogy a hívő és igazságot ismerő ember hálaadással fogyassza. Hiszen Istennek minden teremtménye jó, és semmi sem megvetendő, amit hálaadással veszünk magunkhoz, mert az Isten tanítása és az imádság megszenteli… Utasítsd el a képtelen, ostoba meséket, inkább gyakorold magad az istenfélelemben. A test gyötrésének ugyanis kevés a haszna, de az istenfélő élethez kapcsolódik a jelen és a jövendő élet ígérete…  az élő Isten minden embernek üdvözítője, kivált a hívőnek.  légy a hívek példaképe beszédben, viselkedésben, szeretetben, hitben és tisztaságban... legyen gondod a felolvasásra, a buzdításra és a tanításra… tarts ki, hogy előre haladásodat mindenki lássa…  Légy állhatatos.  Magadat is, hallgatóidat is üdvösségre segíted. Közöm.
Nekem most ezt mondja: a világ tele van megtévesztéssel. Vannak, akik tiltják bizonyos ételek fogyasztását, jóllehet... Inkább az istenfélelemre törekvés jó. Ennek útja a szeretet, hit, tisztaság, kitartás a jóban.   

Az álom hol nagyon nekem való, hol nem. Ma éjjel háromfélét álmodtam, egyet elfelejtettem, egy másik nem jut eszembe, a harmadik így szól: Közeli rokonaim taizéi énekeket énekeltek a fülembe, nem hagytak aludni. Kiabáltam velük, de nem használt. Elkergettem őket, de nem használt. Bezárkóztam a fürdőszobába, ám valami érthetetlen módon átjöttek a falon, a kulcslyukon, mittudoménhol, és szakadatlanul énekeltek, változatlan hangerővel, én pedig továbbra se tudtam elaludni. Ezen annyira feldühödtem, hogy felébredtem, kikapcsoltam a mellettem szóló rádiót … és mély álomba merültem.
Ébren keresem a páli latin szállóigét: Aki nem akar dolgozni, az ne is egyék. Helyette ezt az orvosi axiómát találom: „Qui medice vivit, misere vivit” azaz, aki orvossággal él, nyomorúságosan él. A kérdés csak, hogy így élni több-e, mint nem élni? Minap szóba került, hányféle gyógyszert szedek. Apatársam alig néhányat, igaz, hogy azok kombinált szerek, ő egybesűrítve szedi a többfélét. Én meg úgy látszik, külön-külön. T. szerint 13 félét. Ez így igaz… és nem is igaz. Reggel négyfélét, délelőtt vízhajtót, este nyolcfélét. A reggeli négyfélét szedem este is, így hát csak nyolc-félét, meg vízhajtót, az kilenc. De a vízhajtó mellé a káliumot pótolni kell, mert azt is kihajtja belőlem. Tehát tíz. A kálium egyfajta elem, és nem gyógyszer. Tehát csak kilenc. Valaki azt tanácsolta, hogy igyak galagonya-teát, mert az jó a szívnek és mellesleg vérnyomáscsökkentő. Ezzel tíz. Alkalmilag ráerősíthetek hibiszkuszteával – tizenegy.   
***
Találtam a könyvmegállóban egy régi kiadványt egy Nyugat kiadású Édes anyanyelvünk c,. kötetet (Halász Gyula jegyzi). Tud érdekeset mondani helyenként. Tervezem megidézni.
Ízelítő az 1Tim 3. f.-ből:
 Az egyházi elöljárók
...A püspöknek feddhetetlennek, egyszer nősültnek, józannak, megfontoltnak, mértéktartónak, vendégszeretőnek és a tanításra rátermettnek kell lennie… legyen megértő, békeszerető s nem kapzsi. Saját családját, gyermekeit fegyelemre és teljes tisztességre nevelje. Aki ugyanis saját házát nem tudja rendben tartani, hogyan tudná gondját viselni Isten egyházának? …legyen jó híre a kívülállók körében is... A diakónusok legyenek tisztességesek... A hit titkát őrizzék tiszta lelkiismerettel. Ki kell előbb próbálni őket, s csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok. Az asszonyok legyenek tisztességesek, …mértéktartók és megbízhatók. A diakónus legyen egyszer nősült, s gyermekeinek és otthonának jó gondviselője. Aki ugyanis jól végzi szolgálatát, megbecsülést, bizalmat szerez magának… Közöm. A viccbeli ember így szemtelenkedik: „Asztán hunnén tuggya mágá, hogy nem én vagyok a pispek.” Pál reméli, hogy nagyon is lehet azt tudni. Meg azt is, hogy milyen a jó diakónus, milyen a keresztény asszony. – Lám, én immár egyszer nősült vagyok. És lassan kikoptam a nyugdíjas kor és a 75 éves limit korszakából is. 60 éves korom után még megfordult a fejemben, hogy mi lenne, ha… aztán semmi.  Most már az is csupán emlék.

Fenn a fákon különféle dolgok rejtőzhetnek.
Varga Domokos, talán a Kutyafülűekben írja le, hogy egy lufiért (sárkányért?) hogyan mászott fel egy magas fára. Egy darabig gond nélkül emelkedett, mígnem a vékonyabb ágak következtek … és a még vékonyabbak. A gyerekei lentről nézték produkcióját. Ő két dolgot látott: Ez egyik, hogy nem mászhat vissza a tárgy nélkül, mert milyen ciki volna a megfutamodás. A másik, hogy az életével játszik, mert könnyen leeshet, s halálra zúzhatja magát. Mivel a történetet le tudta írni, evidens, hogy túlélte a fáramászást.
Két élményt hadd osszak meg itt. Az egyik a játszótér mellett történt. Az egyik magas fa alatt sok gyerek, a fa ágvillájában jó tizenöt méter magasan egy focilabda fészkel. Mindez történik késő délután. A sokaság figyelme egy próbálkozó fiatalasszonyra összpontosul, aki talán leigazolt focista, mert kellő rugóerővel bombázza a fenti labdát. Jó néhány próbálkozást megvárok. Utoljára a második labda is fennakad egy még magasabban fekvő ágon. Itt felhagytam a további megfigyeléssel. Csak találgatom a kifejleti lehetőségeket. A rendelkezésére álló idő egyre fogyott, a rendelkezésére álló újabb labdáké úgyszintén. Vajon sikerült-e egyáltalán újabb labdát kapnia? Sikerült-e vele lehoznia az egyik labdát? És a másikat? Csupa megválaszolatlan kérdés. Mi lett a labdák sorsa, ha fennmaradtak este a fán? Visszakerültek-e tulajdonosaikhoz … vagy máshoz? Nem emlékszem, hogy írt róla a helyi újság.
A másik eset a szánkódomb déli oldalán túl esett, ahol nyárfák szegélyezik a bekötőutat. Magam egy délután munkából hazafelé jövet szokás szerint toronyiránt vágtam át a réten. Látom, hogy egy középkorú fickó vakarja a fejét, közben pedig a magas nyárfa lombját szuggerálja. Megszólítottam: Talán keres valamit? Dehogy, hiszen látom … látja maga is? Ott, a fa ágai között fennakadt a motoros repülőgépem – egy magam építette modell. Valahogy le kellene hozni, de semmilyen épkézláb ötletem nincs, hogy hogyan. Tudja – folytatta – ha csak a gép veszne oda, bánja a fene, de a motor több tízezer forintba került. Nagyon sajnálnám odaveszni. A fa nem tűnt megmászhatónak. Se ő, se én nem vállalkozhattam rá. Hogy mi lett a motorka sorsa, nem tudom.
Mindenesetre valahogyan egyszer földet ért, merthogy a fa ma is áll, de nincs a lombjában a repülőgépmodell.
Ízelítő az 1Tim 2. f.-ből:
Az istentiszteletre vonatkozó utasítások
Pál imát kér az emberekért; a királyokért, elöljárókért, hogy békés életet élhessünk, szentségben és tisztességben…Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön… Krisztus váltságul adta magát mindenkiért és tanúságtételül… Azt kívánom, hogy a férfiak imádkozzanak, … az asszonyok tisztességes ruhát viseljenek, szemérmesen és szerényen ékesítsék magukat, jótékonykodjanak… Nem engedem, hogy asszony tanítson s a férfin uralkodjék, hanem maradjon csöndben. Legyen anya, kitartó a hitben, a szeretetben, a szegénységben és a tisztességben, ezáltal üdvözül. Közöm. Férfitől imát, nőktől szerénységet kér Pál. Elég határozottan inti a szebbik nemet az istentiszteleten való elcsendesedésre. Ma ez Európában különösen hangzik. Pál tudja, miért teszi, és miért Timóteusnak írja ezeket.

Minden baj azzal kezdődik, hogy elhagyod a szobádat – mondta, valaki a saját nevéhez fűződő szállóigét.
Ezzel szemben áll egy másik igazság: Ahhoz, hogy valamilyen élmény érjen, egyáltalán új inger, ahhoz el kell hagynunk a lakásunkat.    
Utóbbi mellett érvelt egy szívgyógyász is, akihez vagy tizenöt éve beutalót kaptam. Azt mondta, hogy a szívem olyan, amilyen. Amit megtehetek, az a kiadós napi séta. Ezért azt javasolja, hogy szerezzek be egy kutyát, az majd naponta, esetleg többször is „levisz” sétálni. Nem vettem, de kaptam helyette egy kamerát, hogy azzal sétáljak. Így barangoltam be a kerületet (jó nagy), mindig más és más irányba csillagtúrázva.
Kamerámnak nincs hibája, azonban abbahagytam egy idő óta a sétát. Alighanem meguntam az ismétlődő helyekre való mászkálást. Ha jól utánaszámolok, mára már megdöglött volna az annak idején beszerzett kölyökkutya.
A kérdés már most az, hogy újabbal kísérletezzem-e? Vigyem le magamat, és a kamerát újabb huzamosabb időszakra gyalogolni, azaz felújítsam-e ezt a gyakorlatot?
Majd megbeszélem a vízhajtóval.
Most olvassa T., hogy a sportos VM miniszter eltörte a lábát. Ajjaj!!!
Ízelítő az 1Timóteus levél 1. f.-ből:
Bevezetés
Pál…: Kegyelem, irgalom és békesség Istentől, az Atyától, és Urunktól, Krisztus Jézustól.
A tévtanítók visszautasítása
... A tanítás célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és őszinte hitből fakadó szeretet. … a törvényt nem az igaz emberért hozták, hanem a gonoszokért, … és mindazért, ami még ellenkezik az igaz tanítással, a boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliummal, amelynek hirdetésére megbízást kaptam.
Az isteni irgalom magasztalása
azelőtt …erőszakos ember voltam. De … tudatlanul cselekedtem. … elárasztott az Úr kegyelme Krisztus Jézus azért jött a világba, hogy üdvözítse a bűnösöket, s közöttük én vagyok az első… Az örökkévalóság királyának, a halhatatlan és láthatatlan, egyedülvaló Istennek tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké! … Timóteus fiam, … a jó harcot vívd meg bizalommal. Tarts ki a hitben… Közöm. – Tartalmas jó kívánságok… megszívlelendők. – Néhány mondat a „pálfordulásról”. – Imádás szavai. – Buzdítás kitartásra.  Nekem azt mondja, hogy Isten a legalávalóbb embert is képes kifordítani önmagából és „irányba állítani”. 

Ma erre a kettőre akarok röviden visszatérni. Az egyik, a szinergizmus az a fajta magatartás, amivel pl. a FB-ra feltett fotóimat kezelem.  Ugyanis a sz. több hatóanyag egymást erősítő hatása jelentésű szakszó. A többféle anyag esetemben a kép és a szöveg (frappáns cím). Ha tényleg ütős a cím, erősíti a képi mondandót. Ha erős a kép, hozzásegít, hogy alkalmas címet-szöveget találjak ki mellé. Így támogatják, erősítik egymást a szöveg és a kép. Ezért foglalkozom olyan szívesen a képek közzétételével. Persze ott lappang a háttérben az is, hogy az elmúlt években körbe csavarogtam a kerületet, és számos fotót készítettem sétáim alkalmával. Ezeket helymegjelöléssel kiegészítve szívesen osztom meg az Óbuda, ahogy mi látjuk FB-oldalon. Kiket érdekelhetnek ezek a helytörténeti fotók, ha nem az itt élőket. A képanyag megosztásával reményem szerint gazdagítom a helytörténeti anyagot.
Másik rövid témám a skanzen. Ötven éve nyílt meg Szentendre felett, és csak most láttam. Oka lehet, hogy annak idején másfél évtizedet töltöttem népművészeti-háziipari termékeket forgalmazó cégnél. Bőven telítődtem a Malonyai-féle néprajzzal, a háziipari szövetkezetek életével, a kereskedelemmel. Már Tömörkény emlegeti, hogy szükség volna a paraszti háziipari termékek forgalmazásával törődő kereskedésekre. Hát álma megvalósult, hogy azután mára elenyésszen. Kicsit hiányzik is mára ez a szín nekem. Mindenesetre én annak idején telítődtem vele. Most viszont érdekes volt szembesülni a paraszti kultúra megannyi megnyilvánulásával, technikákkal, készségekkel, járművekkel, játékokkal, épületekkel. Szépségesnek ítéletem meg, még akkor is, ha az ablakok egyrészét nem szádafüggönyök takarták, hanem valamiféle jellegtelen nyomottmintás vászon. Anyai nagyapám földpadlós-petróleumlámpás világa elevenedett meg itt.            
Ízelítő a 2Tessz 3. f.-ből:
Intelmek
imádkozzatok értünk... Az Úr vezérelje szíveteket Isten szeretetére és krisztusi türelemre!... kerüljetek minden olyan testvért, aki kifogásolható módon él… mi nem éltünk tétlenül közöttetek; senki kenyerét ingyen nem ettük, hanem megdolgoztunk érte, …mert példát akartunk nektek adni …  meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék…  némelyek nem dolgoznak, hanem haszontalanságra fecsérlik idejüket. Az ilyeneknek megparancsoljuk…, hogy a maguk kenyerét egyék. Ti… ne unjatok bele a jótettekbe. Ha valaki nem engedelmeskednék a tanításnak, azt … feddjétek meg. A békesség Ura adjon nektek …békét! Az Úr legyen mindnyájatokkal! … Közöm. – Ima, szeretet, türelem, munka, jótettek, stb… Kb. ezekben foglalja össze Pál a krisztuskövetés módját. – Aki nem akar dolgozni, ne is egyék. Talán Pál sajátja, talán már az ő korában is ismert mondás volt. Mindenesetre még Sztálin is idézi. Hogyne tenné. Szállóigeként él a nemzetek emlékezetében. 

Tegnap kölcsönkaptam a Bindeni Szent Hildegard életéről szóló regényt. Olvasom. Már csecsemő a pogány névre keresztelt szent.
Tegnap reggel agapé volt. Alig jöttek. Az fogalmazódott meg bennem, hogy kiégett, kiüresedett ez a forma, be kellene fejezni. Aztán mégis jöttek tízen-húszan. Na, jó, még ne fejezzük be.
Tegnap együtt volt három generáció. Jól éreztük magunkat. Levi megorrontotta rajtam a bekapott csokoládészelet aromáját. Jó a szaglása. Persze ő is kapott. Vidáman telt az idő. Levente óra hosszat nézte a Kockás fülű nyúl epizódjait. Domi mesét hallgatott. Ebéd után festettek is. Majd egymásnak estek. Tíz perc múlva a legnagyobb békességben játszottak együtt.
Mivel egy ötévesnek minden játék, elvitték a levelemet kerékpárral a postához, bedobni a levélládába, majd visszakerekeztek, mert L. itt felejtette a gumicukrát kis zacskóban.
M. nekilátott, s  rendet vágott cserbenhagyott képeim között. Az történt ugyanis, hogy megkérdezésem nélkül felbontották a Picasa és a Google között korábban létrejött szerződést. Mi pedig, akik rácuppantunk a szolgáltatásra, hoppon maradtunk. Jelentem, ezentúl megszokott lesz képeim között a piros szemű portrékép, ha nem találok korrigáló programot. Szerettem a „vörös szem” lehetőséget. (Valakinek a szeme bepirosodott. Mondom neki, hogy Picasával eredményesen gyógyítható. Kijelölöd a vörös szemet, ráklikkelsz a programra, és visszaállítja szemed színét természetes színűre.)
Látom, mind a tegnapról írtam. De ma osztom meg, tehát marad a cím. Ma ugyanis még nem történt semmi, csak a hajnali-reggeli rutinok. Öt órakor kidobott az ágy. Egy órát paraliturgiámmal foglalkoztam, majd visszapihentem egy órácskára. Reggeli gyógyszerek, egy zsemle májkrémmel, mise, utána beszélgetés, majd háromnegyed tízórai melegszendviccsel, hogy elfogyjon a száraz sajt is. Vízhajtó teával, szöszmötölés a mai poszton.
Mindenkinek szép napot!   
Ízelítő a 2Tessz 2. f.-ből:
Krisztus eljövetelének előzményei
…Jézus Krisztus eljövetelét… illetően … tőlünk eredő levél ne ijesszen meg benneteket, mintha az Úr napja már küszöbön állna… előbb elpártolás jön, …a kárhozat fia… istennek akar látszani… majd megjelenik a gonosz, … azok vesztére, akik elkárhoznak, …akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban telt kedvük, mind ítéletet vonnak magukra.
Buzdítás az állhatatosságra
…testvérek, titeket szeret az Úr, kiválasztott, hogy a Lélek és a hit által megváltást nyerjetek. …hogy részetek legyen Urunk, Jézus Krisztus dicsőségében. Legyetek hát állhatatosak, … Urunk… vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jótettben és szóban. Közöm. – Itt már óvatosan fogalmaz Pál: Az utolsó idők elkezdődtek, de hogy meddig tart (2000 év telt el már)? – Buzdít Lélekben és hitben élésre, állhatatosságra. Mintha nekünk is üzenné. Nemde?

Igen. Arra lettem figyelmes, hogy nem annyira a blogot akarom újabb poszttal gyarapítani, mint inkább az elkészült fényképekhez cím helyett kisebb monológokat fabrikálni. Újabban ebben lelem a kedvemet igazán.  Valamennyire érthető ez,
merthogy vizuális galaxissá lett a miénk;
mert képeim már válogatva kerülnek a nyilvánosság elé, csak azok, amelyeknek mások érdeklődésére számíthatnak;
mert a képek és a szövegek erősíthetik egymást (elvileg gyengíthetik is);
mert könnyű a képekről asszociálni valamiféle szöveget;
mert a képek verseimmel, prózáimmal keverve egy kamarakiállításon pozitív visszhangot kaptak. (Ez még akkor is feldob, ha talán tán az irántam mutatkozó jóindulat jele.);
mert köreinkben már gyerekkoromban sikereknek mutatkoztak azok a képes-szöveges albumok, amelyek csaknem felértek egy-egy meditációval.
Mindenesetre az örömfotózás mellé a spontán feltörő örömszövegek kerülnek.  
Írni persze régóta szeretek. Biztatott is minket ilyesmire Medvigy úr a gimnáziumban: „Nem baj, ha otthon hagytad a füzetedet, nem baj, ha nincs íróeszközöd, de amikor diktálok írj, írj a falra az ujjaddal, de írj, írj!!!
Cz G szintén erre biztatott később. (Napi egy A/4-es, és évenként összejön egy kötet.) Volt, hogy összejött, ha kötet soha nem lett is belőlük. (Kötetlen kötetek maradtak, de nem az íróasztalomnak, hanem a számítógépemnek, mert nem papírra írtam, nem is a falra az ujjammal, hanem billentyűzettel a PC-be.
Ízelítő a tesszalonikaiaknak írt második levél 1. f.-ből:
Köszöntés és a hit dicsérete
...Kegyelem nektek és békesség az Atyaistentől és Urunktól, Jézus Krisztustól! … hitetek nőttön-nő ... Dicsekszünk is veletek … Nektek, üldözötteknek megnyugvást adjon Urunk Jézus, amikor eljön hatalmas angyalseregével a mennyből, … állandóan imádkozom értetek, hogy Istenünk méltóvá tegyen benneteket a meghívásra és tökéletessé a jóra való törekvésben s a hitből fakadó tettekben. Így dicsőül meg Urunk, Jézus neve bennetek, és ti is őbenne, Istenünknek és Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelméből. Közöm. Az ősegyház tanítói nagyon remélték, hogy hamar eljön az apokalipszis. Persze valamiképpen ez igaz is, ha arra gondolunk, hogy kinek-kinek az élete vége az örökkévalóságba torkollik. Kiesik az időből, és bele az időtlenségbe. Ha pedig így van, akkor számára itt a világvége.  

Igen, ötven éves a skanzen Szentendre felett. Én meg ötven éve, hogy ezt a hírt tudom, s rá ötven évre, tehát ma látogattam meg a fiatalokkal. Életemben először! (Most kellene ide idézni – meg is teszem – Weöres Összekevert újságcikkek c. versrészletét: …Több se kellett a vadásznak, fogta puskáját és a tőle megszokott biztos, határozott mozdulattal meglőtte özv. Gereznyás Árminné 85 éves magánzót, a mentők emelték ki a kerekek alól, de már ott is a termelés megkétszereződött, ezelől menekült a sivatagba, ott életében először leugrott a huszadik emeletről, s a lelkes közönség annyira tapsolt, hogy meg kellett ismételni, ráadásul pedig a Kék Duna keringőt játszotta.) Tehát életemben először…, s mint özv. Gereznyás Árminnénak, nekem is meg kell ismételnem a nagy sikerre való tekintettel a skanzen-járást, mert egyszerre csak mintegy a felét sikerült bebarangolni, azt is leginkább kutyafuttában. Készült kb. 270 fotó, ennyire futotta. Téma bőségesen akad, de a fotózás némileg idegi munka, összpontosítás, hogy az kerüljön a képre, amit elgondolok, és úgy készüljön a kép, ahogyan én akarom. Ez az akarás egy idő után kikapcsol. Már nem érdekel az újabb fűszál, már nem érdekel a fura termés, a szépséges állat, a tovatűnő felhő, se a mezőgazdasági eszköz. Ma én is belefáradtam.
E l é g   v o l t.  
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Picasa nem működik, így nem tudom rendbe rakni a képeket a múlt gyakorlata szerint. Az új technológiát pedig ki kell alakítani. Talán holnap.
Ma elraktározom az élményeket, amelyet a társaság, a miliő, a régi tárgyak felismerése, megbecsülése, illatuk beszippantása, jelenlétük üdvözlése, méltóságuk megbecsülése, hasznavehetőségük méltányolása jelentett.
Bőven elég is a mai napra.  
Ízelítő az 1Tessz 5. f.-ből:
Az Úr eljövetelének ideje bizonytalan
…az Úr napja úgy érkezik el, mint éjjel a tolvaj... De ti nem jártok sötétségben, … a világosság fiai vagytok… legyünk éberek és józanok… öltsük fel a hit, a szeretet páncélját, sisaknak az üdvösség reményét. Hiszen Isten az üdvösség elnyerésére szánt, Krisztus által… így akár élünk, akár meghalunk, vele együtt elnyerjük az életet.
Befejező intelmek
…testvérek, becsüljétek meg… legyetek szeretettel, éljetek békében… feddjetek, bátorítsatok, gondozzatok, és mindenki iránt türelem… törekedjetek jót tenni derűsen. Imádkozzatok szüntelenül. hála mindenért… Ne oltsátok ki a Lelket... Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg... tökéletesek legyetek, …imádkozzatok értünk! Köszöntsetek minden testvért… Közöm. – Tanítás: Krisztus hite vezet üdvösségre. – Jót tenni, rosszat kerülni. Iránytű a lelkiismeret, sok-sok ima. Talán ezek foglalják össze a fejezetet.

Felemás lehetőségeim talán múlóban vannak. Gyakorlatilag két és fél hete megszűnt az internetem. Más gépről a nyilvánosság elé tudtam állni, de nem volt az igazi. A közben keletkezett posztokat most pótlólag megjelenítettem egy gyűjtőanyagban a blog. hu weboldalamon. Ennyit tehettem.
A szakember vírusfertőzésre gyanakodott, ő se tudta visszaállítani az internet-kapcsolatot. Gépemet újra telepítette. Persze a szokott piktogramok helyett mások vannak, a szokott mozdulatok nem működnek többé. Kénytelen vagyok valami egyészen mást tanulgatni, és ez koromnál fogva már nem olyan könnyű. Picasába gyűjtött anyagomban káoszt teremtett, nem is tudom helyreállítani. Új fotóimat a régi mappák valamelyikébe sikerült elhelyezni, de megjobbítani őket a picasa nem hagyta. Végül alighanem le kell törölni az egész picasát, és újra indítani üresen. Hátha… Képeim most teljesen vágatlanul, kezeletlenül kerülnek a virtuális mezőbe.
Gépem újra indításának az ára: sok kép elvesztése is. Megtapasztaltam, hogy a virtuális világ mennyire sérülékeny, mennyire efemer, mennyire esetleges. Sajnáltam az engem ért veszteséget, noha teljesen világos előttem, hogy alig marad utánam valami, vagy éppen semmi. Sose felejtem el, mert láttam: elhunyt szerzetesek csodás helyekről készült csodás diái a kukában kötöttek ki. Hol is máshol? Kit érdekelt volna az a rengeteg dia, ismeretlen emberekkel?
Megértettem, hogy egy lepke akkor is szép, ha az őserdő mélyén élve soha senki nem látta, csak az, aki teremtette.
Megértettem, hogy a szépségek elpusztítása mennyire ellenkezik az életszerűséggel.
Megértettem, hogy eszköztetlenül fogjuk egykor elhagyni e világot.
De addig…
Fel kell vennünk a kesztyűt, és tovább építeni azt, ami kedves nekünk, és kedves lehet környezetünknek is.
A múltra pedig jó szívvel emlékezünk … és kész.          
Ízelítő az 1Tessz 4.- f.-ből:
Istennek tetsző élet
Istennek tetsző életet …  éljetek , s haladjatok egyre előbbre…  Isten akarata, hogy szentek legyetek.  szentül és tisztességesen éljetek feleségetekkel... Senki se károsítsa  meg üzleti ügyben testvérét …egymást szeressétek, s  gyarapodjatok benne… Békességben, a magatok dolgával törődve, s dolgozva éljetek, …akkor nem szorultok rá senkire.
Az elhunytak sorsa
…Ha Jézus… feltámadt, akkor Isten vele együtt feltámasztja azokat is, akik Jézusban hunytak el… Isten harsonájának zengésére … először a Krisztusban elhunytak támadnak fel, azután mi, akik életben maradtunk. A felhőkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezzel a tanítással!
Közöm.
- Mintha Ferenc pápát hallanánk: menjünk előre. (haladjatok egyre előbbre). Pál élesen látja, hogy mi szolgál az ember üdvösségére, sorolja. – Meglepő viszont, hogy Pál is úgy véli, hogy még életében eljön a világ vége, azaz Krisztus második eljövetele. Csak ebben az összefüggésben érthetők a levélben írottak.  

Aug. 24.
Olvasnivaló
Szekrénykémről elpakoltam néhány kinyitott és félbehagyott könyvet. Mert érdektelen, mert nincs „közepe”, mert hiányzik belőle az élmény, mert száraz, mert visszaköszön más hasonló hangvételű könyvből. Voltam a könyvtár olvasója. De zavart, hogy akárhány kötetet hozok ki három hét múlva újra mennem kell, ha tetszik, ha nem. (Megtudtam, hogy már interneten is lehet hosszabbítani. ) Voltam a könyvmegállónál. Nem mondhatom, hogy nincs tele könyvvel. De hát ahhoz, hogy olyanra akadjak, amely le is köt, vajmi kevés esélyem van. A guberálók körüllebzselik a szekrényt, és azt tapasztalom, hogy rendesen kiismerték magukat abban, mit érdemes kiemelni belőle, mit keres az antikvár, ha keres egyáltalán valamit. Tanúja voltam annak, hogy a lefölöző emberek egyike mobilján diktálta a címeket, hátha igent bólint valamelyikre a kereskedő. Bevallom, hogy nemegyszer találtam mindezek ellenére magamnak való olvasmányt. 
Utoljára a kanadai magyarok irodalmi tevékenységéről szóló esszégyűjteményt olvasgattam azzal az érdeklődéssel, hogy megismerjem, mi élteti, mi porlasztja a magyarokat odakint. A kötetkeazért is érdekelt, mert ismereteim szerint jelentős magyar jezsuita jelenlét volt a tárgyalt időszakban odakint. Mindössze azt tudtam meg, hogy indult egy magyar egyetem, a Loyola-egyetem, de egyetlen jezsuita nevét se említia szerző, a sajátját annál többször. Mégpedig némileg sértődött hangnemben amiatt, hogy a magyar kiadó nem foglalkozik az őáltala fordított kanadai anyaggal, hanem itthoni műfordításokkal operál. Ajjaj. Ismerős ez a muzsika. Miért azoknak a fércműveit teszik a kirakatba, miért nem az enyémet. Persze, azért nem fogy, mert nem látszik.
Nincs új a nap alatt.
Ízelítő A Filippieknek írt levél 1. f.-ből:
Köszöntés és kegyelmi kapcsolat
...Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól! ...aki megkezdte bennetek a jót, Krisztus Jézus napjára be is fejezi...szívembe zártalak titeket, aki bilincsekben vagyok, Könyörgök, hogy ...tudjátok dönteni, mi a helyes. Akkor tiszták és feddhetetlenek lesztek Krisztus napjára, s bővelkedni fogtok az igaz élet gyümölcsében, amelyet Jézus Krisztus szerzett, Isten dicsőségére és tiszteletére. 
A nehézségek növelik az apostol bizalmát
... Krisztus, mint mindig, most is megdicsőül testemben, akkor is, ha élek, akkor is, ha meghalok. Hiszen számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. Szeretnék elköltözni, hogy Krisztussal egyesüljek... De hogy értetek életben maradjak, arra nagyobb szükség van... Éljetek hát Krisztus evangéliumához méltóan. ...ugyanazt a harcot kell megvívnotok, amit nálam láttatok, és amiről most hallotok. Közöm. – Íme megint egy Páltól idézett mondat a mise elejéről. Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól!– Akinek megadatott, hogy lássa a harmadik eget, az teljes emberségével vágyakozik az örök életre. Mégis marad, mert még sok munka vár rá. - Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség, íme, egy újabb szállóige, amelyet sok pap (és talán nem pap is) jelmondatául választ a szentírásból. Reményünk szerint mi is elmondhatjuk Pállal.

Aug. 23.

Megelőztem koromat?
Kérem szépen, amikor a Pályázatfigyelőnek elkezdtem korrektúrázni, rákérdeztek, hogy miért írom egybe azt, hogy munkaerőpiaci, amikor az kötőjeles, mert az -i képző beleszámít a szótagszámba. Égtem, mint a Reichstag. Ma, kérem, az új szabályok szerint nem tartozik bele a szótagszámba, tehát én már ezelőtt tizenöt évvel ráéreztem, hogy nem helyes a magyar helyesírás. És lám. 
Ugyancsak megkérdőjelezték azt is, hogy a nyitvatartást miért írom egybe, amikor két szó. (Lám a helyesírás-ellenőrző program most is veressel jelöli, hogy tévesen írtam. Mais non!!! De nem. Jól van írva. Az új szabályok szerint lám, egybe kell írni. És én ezt már tizenöt évvel ezelőtt is így véltem. 
És az a –szerű toldalékot egyszerűsítve kell írni. Pl. ésszerű. Ajajaj... Ma időrabló módon kettőzött sz-t kell használni. Észszerű. Nahát, ez egyáltalán nem ésszerű. És a frizsidert eztán angolosan fridzsidernek. Jaj, jajajaj. És a fejbelövést egybe, és a házinyulat külön, és hájastésztát egybe, és a copf stílust külön,és a vízbe fúlást külön és a vegyesúszást egybe, a vajaskiflit egybe, a sós kiflit külön kell írni.
De borzasztó, de borzasztó.
Régen legalább annyi logika volt az egybe- meg a különírásnak, hogy a szakál páratlan évben egy páros évben kettő l betűvel (szakáll) volt írandó. A szőlő és a szöllő írásmód egyaránt elfogadott volt. Ma meg teljes a kaosz. Merthogy a talján egy szó, értem, de a hogy a tajszám mitől az, eléggé obskúrus előttem. 
Mostantól fokozottan ügyelek helyesírásomra. Mert az a gyanús, ami nem gyanús.
Ízelítő az Ef 5. f.-ből:
A világosság fiai
...éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, ..., ahogy a szentekhez illik... Éljetek úgy, mint a világosság fiai: jóságban, egyenességben...keressétek, ami kedves az Úr szemében... Ébredj, aki alszol,...és Krisztus rád ragyog. Bölcsen használjátok fel az időt, mert rossz napok járnak... Ne részegeskedjetek, ...teljetek el Lélekkel. énekeljetek zsoltárt... Énekeljetek és ujjongjatok...Adjatok hálát mindig mindenért Urunk, Jézus Krisztus nevében az Istennek, az Atyának.
Hivatásbeli kötelességek
Legyetek egymásnak alárendeltjei... Az asszony engedelmeskedjék férjének, ...Férfiak, szeressétek feleségeteket, ahogy Krisztus is szerette az Egyházat, és feláldozta magát érte,... a férj köteles szeretni feleségét, mint saját testét. Aki feleségét szereti, önmagát szereti. Krisztus testének ...tagjai vagyunk. „Ezért az ember elhagyja apját, anyját, feleségével tart, és a kettő egy test lesz.” Nagy titok ez, én Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom. Szeresse hát mindegyiktek a feleségét, mint önmagát, az asszonyok meg tiszteljék férjüket.Közöm. A páli levél darázsfészek. A feministák elutasítják nyers megfogalmazása miatt és tartalmilag is. Megvágtama szöveget, hogy próbáljam a lényeget kihámozni belőle. Jó szívvel vállalható a tisztelet (kölcsönösen is), a szeretet (kölcsönösen is), hisz tényleg ketten lesznek egy testté (házasság). A férfiaknak Krisztus önfeláldozó szeretete a mércéjük. A totális odaadás. Azért ez sem kevés. Nem rég olvastam egy könyvet. Ez volt a címe: Vedd feleségül és halj meg érte.Összefüggött tartalmilag Pál mondandójával. – Szállóigévé lett: Rossz napok járnak. – Ma kevesen és keveset énekelnek, kevés családban zingölnek. Pedig van néhány jóízű gitáros ének, igaz és szép tartalommal. Lehetne nagyobb a választék.