Mickey webnaplója

Azt hiszem, nem vagyok dadogós, csak hát ma a Mammutban jártunk, és a CCC-nél cccipőt vettünk. Mindjárt két párat. Egyet nekem, mert a régi cserben hagyott, a sarunak pedig idővel le kell kerülnie a lábamról. T.-nek is találtunk egy perc alatt egy megfelelőt.  És mivel éppen egy 40%-os napra érkeztünk, alig került a két pár többe, mint amennyit elképzeltem az enyém áraként.
De semmit sem adnak ingyen. Cserébe azt kérték, hogy értesíthessenek egy-egy akciójukról. Hát értesítsenek.
Két év múlva úgyis tönkremegy az új cipőm, ahogy én ismerem magamat.
***
Szegény embert az ág is húzza. Megtudtam, hogy a Picasa és a Google hátat fordítottak egymásnak. Elég érzékenyen érintett, mert a Picasa fantázianevű fotómanipulátort tudtam kezelni, és nyersképeimet a lehető legkifejezőbb állapotba hozni. Az új lehetőségek a korábbihoz képest, hogy is mondjam, meglehetősen szerények. Ráadásul a betárolt fotókat egyszerű formában őrzi meg, tehát hogy ne mondjam, pixelesek lesznek a képek. Így hát /

/ Tőlem ne várjon senki dalt, / Nem az vagyok, ki voltam egykor, / Belőlem a jobb rész kihalt./  Azért tovább fényképezek, azzal a titkos reménnyel, hogy a két cég megalkuszik egymással és a picasa visszatér a google felületre.
Amit itt leírtam, annak csak a töredékét látom át világosan, de eredményét már tapasztalom.
Ízelítő a Filemonnak írt levélből
Címzés és üdvözlet
…Filemonnak kegyelem és békesség Istentől, az Atyától és Urunktól, Jézus Krisztustól! … imádságomban megemlékezem rólad, … hallom, mekkora hittel és szeretettel vagy Krisztus Jézus és valamennyi szent iránt...
A menekült rabszolga ügye
…Onezimuszért könyörgök, akinek bilincseimben adtam életet... Úgy küldöm vissza hozzád, mint saját szívemet. Szerettem volna magam mellett tartani… azért hagyott ott egy időre, hogy egyszer s mindenkorra visszakapjad, de már nem mint szolgát, hanem mint szeretett testvért, … fogadd őt. Ha megkárosított, …megtérítem. … Egyúttal készíts szállást is nekem. Remélem ugyanis, hogy visszakaptok… Krisztus kegyelme legyen lelketekkel! Ámen. Közöm. Pál megkeresztel egy rabszolgát és visszaküldi gazdájához, hogy fogadja a testvérnek kijáró szeretettel. Itt már nincs szabad és rabszolga, szegény és gazdag, nő és férfi, mindnyájan egyek Krisztusban. Közöttünk is így kell lennie.

• L. (5) rajzolt nekem a születésnapomra. Egészen levett lábamról jókívánságainak a megfogalmazásával. A képen adva egy pálmafa, mellette egy kiikszelt szív, a pálmából felfelé egy négy szirmú virág emelkedik ki, és ezt az egészet egy tizenhat szívből álló koszorú övezi.
  A kép szimbóluma. A fa talán én vagyok, a belőle sarjadzó virág talán ő(k), a pálma árnyékába rajzolt két vonallal áthúzott szív azt jelképezi, hogy ne kelljen megműteni a szívemet. A 16 szív koszorúja a szeretet jele, amellyel körbevesznek engem.
  Azonnal kiraktam a többi kedvesség mellé, pl. Estelle képe mellé, aki ezt írta évekkel ezelőtt: Bonne fête nade papa. Estelle. Hát nem aranyosak? Szép dolog a Nobel-díj, de meghittebbek ezek a személyes, szép lelkű, gyermeki megfogalmazások.
  ***
  Ahogy vénül az ember, annál többen emlékeznek meg róla szép szavakkal. Felhívtak távollévő gyerekeink is. Hosszas beszélgetések estek, s megtudtam aktuális részleteket az életükről. Hogy jól vannak, az általában elég hamar kiderül. Ilyenkor úgy tesztelem őket, mint egy világtalan. Már az első mondat után kiderül, hogy nagyobb zökkenők nélkül zajlik életük vagy sem. Nemritkán átadom feleségemnek a telefont néhány elhangzó mondat után, mert megnyugtat a tudat: nagyobb zűrök nélkül élnek s állnak a kihívások elé. Persze szívesen hallgatom is a telefonjukat.
  Jelenleg – hála Istennek – elmondhatom, hogy mindnek jó a hangja, nincsenek különösebb események, amelyek kibillentenék őket a normalitás keretei közül.
  Ízelítő a Tit 3. f.-ből:
  Elöljárók és embertársak
  Figyelmeztesd őket, hogy vessék alá magukat a fölöttes hatóságoknak, engedelmeskedjenek, és legyenek készen minden jóra. Senkit ne szidalmazzanak, legyenek békeszeretők és barátságosak, szelídek… egykor mi magunk is balgák… voltunk, irigységünk miatt utálatra méltók voltunk, és gyűlöltük egymást. Amikor azonban üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét, megmentett minket… irgalmasságból, …hogy megigazuljunk, … Akik hisznek az Istenben, igyekezzenek jó példát adni. Ez válik az embereknek javukra és hasznukra. Kerüld az oktalan vitát, a veszekedést, a szóharcot, mert ez hiábavaló és haszontalan...
  Befejezés
  …Tanulják meg a mieink, hogy másokkal a kényszerítő szükségben jót tegyenek, különben gyümölcstelenek lesznek. Köszöntenek mindnyájan... Kegyelem mindnyájatokkal! Közöm. – A felettesek iránt türelemre int Pál, annak a belátására, hogy mi sem vagyunk tökéletesek. – Szívem szerint szól, amikor azt írja: Kerüld a vitát, mert hiábavaló és haszontalan. Vannak emberek, akik a vita kedvéért vitatkoznak, és a kákán is csomót keresnek. Az én formám nem ez. Inkább azokkal tartok, akik szerint az a jó vita, amelyet el sem kezdtek. – A világ tele van békétlenséggel, kudarcos, félresikerült életekkel, üldözöttekkel és üldözőkkel, menekülőkkel és kergetőkkel. Erőszakot tevőkkel és áldozatokkal, megkínozottakkal és kínzókkal. Életünk váljék az emberek javára, fohászkodjunk a kedvező irányú változásokért, s amit tehetünk a világ kiszolgáltatott szegényeiért, tegyük.    

Hetvenegy éves lettem én,
meglepetés-e? – kérdeném.
Nagyon?
Nagyon.
Hetvenegy évem elszelelt… bármennyi követi, ugyanebben a tempóban, ha nem még gyorsabban el fog szelelni.
Számszerűsítve 71, a gyertyaszámokat tortámon természetesen megcserélték: 17. Jövőre 27, és így tovább. 77 éves koromban utolérném magamat, 87-et megérve tíz évet öregednék.
Ma jelképesnek éreztem az oltár baloldali pislákoló mécsesét. A jobb szépen tartotta magát, a bal alig pislákolt. Nos, ilyen pisla az élet is. Ez első szellő elfújhatja. De talán nem is. A bal mécs kitartott a mise végéig, sőt, azután se hunyt ki, fénye megfogyatkozása ellenére sem. Akár példa is lehetne. Lehet, kissé visszafogottabban, mintegy takarékra téve élni, éldegélni, segítgetve környezetemet, amíg tehetem. Ez minden. Bár. Tegnap elkezdtem nézni egy filmet. A hetvenéves manus visszatér a munka világába. Roppant megnyerő, roppant kedves, roppant jól öltözött, roppant sok foggal rendelkező, roppant összeszedett, roppant amerikai. Mindenkit lekötelez jó modorával, sokszerű élettapasztalatainak a bevetésével, kötelező udvariasságával, keep smiling-félmosolyával, jól fésült hajával.
Tipikus amerikai. Pozitív gondolkodású, pragmatikus cselekedetekkel, mosolyog, ha kell, ha nem, sikeres, mindenkit levesz a lábáról. Sütkérezik a boldogságban.
Attól még amerikaibb a film, hogy szokás szerint kiemel egy igaz/nem igaz jellemvonást, karikatúraszerű torz valamit, és azt végigveri a filmen. Ettől egyéni, ettől fordul ki a világ sarkaiból, ez hozza a poénokat, ezt lehet kiaknázni. Az alapötlet sokszor nem több, mint hogy a hátsó kergeti az elsőt.
Azért végignézem, ha már elkezdtem A kezdő c. filmet.                
Ízelítő a Tit 2. f.-ből:
Állapotbeli kötelességek… Az idős férfiak józanok, tisztességesek, megfontoltak legyenek a hitben, szeretetben és türelemben. Az idős asszonyok legyenek komoly magaviseletűek, … tanítsanak a jóra. A fiatal asszonyok ragaszkodjanak férjükhöz, szeressék gyermekeiket, legyenek komolyak, tiszták, háziasak, gyöngédek, a férjük iránt engedelmesek, nehogy az Isten szavát káromlás érje… az ifjak… fegyelmezetten éljenek. Magad… légy kifogástalan és komoly, megcáfolhatatlan… a szolgák engedelmeskedjenek gazdáiknak, ne okozzanak kárt, tanúsítsanak mindenben igaz hűséget,… a megváltó… arra tanít minket, hogy szakítsunk az istentelenséggel és az evilági vágyakkal, éljünk fegyelmezetten, szentül és buzgón ezen a világon. Várjuk reményünk boldog beteljesülését: Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét, aki önmagát adta értünk, hogy …megváltson és… választott népévé tegyen. Közöm. A szakaszokat – ezt is – lehet kritikusan, lehet elfogadó módon olvasni, lehet elemezni a Pál-korabeli társadalmi viszonyokat, és annak a tükrében értelmezni sorait. Magam szeretnék mindig józan, tisztességes, megfontolt lenni… Ki-ki megtalálhatja a rá vonatkozó sorokat, hogy értékelhesse azokat a meglátásokat, ame3lyeket Pál Titusszal osztott meg. 

Hogy mi minden számít munkának, elég bajos behatárolni.
Szatmári Sándor: Kazohínia c. sci-fik kora előtt írt tud-fant regényében a racionálisan és minden érzelem nélkül élő társadalomban a szerelmet nemi munkának tekintik és úgy is folytatják le. Az én esetemben – különösen is, hogy borotválkozás közben a tükörben megpillantottam véraláfutásos szememet – munkának számít már az olvasás is. Pláne akkor, ha tekintetbe veszem, hogy elég jó tempóban olvastam végig Anne Lise Marstrand-Jørgensen Hildegard c. életrajzi regényét.
Kb. akkor élt ez a jó misztikus, amikor nálunk Szent István uralkodott, és amikor Rőtszakállú (alias Barbarossa) Frigyes abajgatta a németeket, és császár kívánván lenni.
A hosszas élettörténet során az írónő számos epizódban mutatja meg a maga naturalista módján a középkori valóságot. Amiért írok a regényről, annak az az oka, hogy a jó Hildegard ez előtt ezer évvel misztériumjátékokat írt látomásai-sugallatai alapján. Ezekben apácák énekhangján szólaltattak meg olyan nehezen fogható dolgokat, mint az erények, a bűnök, Isten és ember viszonya. Róluk olvasván azonnal eszembe jutott Dienes Valéria és Bárdos Lajos néhány közös munkája, a múlt században megírt misztériumjáték, kórus-zenei aláfestésű orkesztika (mozdulatművészet). Ilyen munkájuk volt a Hajnalvárás és a Nyolc boldogság című (és még sok egyéb). Mi is énekeltük az utóbbi misztériumjátékot, közben hozzáértő nők balettszerű mozgással támasztották alá az elhangzottakat.  
Visszatérve az igen részletező kötetre, végig azt vártam, hogy bőven megidézi azokat a sugallatokat, amelyeket átélt és lediktált a misztikus (mivel nő, talán a misztika titulus volna helyénvaló, ha nem volna félreérthető). Ezzel adós maradt a könyv, viszont nem maradt adós azzal, ami minden életrajzírás sajátja, hogy a végén meghal, akit megismertünk.
Még megemlítem, hogy Hildegard von Bingen-nek három éves korától kezdve haláláig visszatérő látomásai voltak, ahogy nevezte – az Eleven Fény-nyel került kapcsolatba. Olyan színeket, formákat, hangokat érzékelt, amelyeket képes volt átadni, ha csak töredékesen is. Járt „odaát”, látott előre-hátra az időben, számos gyógyulás fűződik a nevéhez.
Érdemes volt „olvasási munkámat” tartósan belefektetni megismerésébe.                            
Ízelítő a Titusznak írt levél 1. f.-ből:
Címzés és köszöntés
…kegyelem és békesség Istentől, az Atyától és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől!
A krétai egyház szervezése
Kréta szigetén… a városokba presbitereket rendelj (feddhetetlen és csak egyszer nősült, akinek gyermekei hisznek…). A püspök …legyen feddhetetlen, … vendégszerető, jóakaratú, megfontolt, igaz, tisztességes, fegyelmezett. Álljon szilárdan a hiteles tanítás alapján,… az  elégedetlenkedőket… el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak, s ártalmas dolgokat tanítanak. … „A krétaiak örök hazugok, gonosz fenevadak és falánk naplopók. [Epimenidész]” ... A tisztának minden tiszta, a tisztátalannak és a hitetlennek pedig semmi sem tiszta, mert romlott az értelmük és a lelkiismeretük… semmi jóra nem képesek. Közöm. – A rossz állandó „nyomatása” feldúlja az emberek nyugalmát, közösségeit. Mennyire meg kellene gondolnia a telekommunikációs eszközöknek ennek az igazságát. Mennyire le kellene állítania magukat azoknak, akikből fröcsög a szitkozódás, az állandó elégedetlenkedés. Bár tudnák, hogy milyen ördögi, amit tesznek. Romlott az értelmük? – Minden krétai hazudik. Egyik korai említése erre a levélre megy vissza.

Emlékezetes nekem a mai napig a népművészeti vásár Tihanyban. Na nem az, hogy egyik boltvezető erőszakoskodott női beosztottjával, hanem az a tapasztalatom, hogy az időváltozás a vásárlási hajlandóságot teljesen átformálta.  Mi, fiúk kerámiákat árultunk gyékényről.
Amikor hétágra sütött a nap, a turisták rá se néztek a csicsás tálakra. Kifejezetten a matt fekete, nádudvari és a grafitozott mohácsi tálak, korsók ragadták meg figyelmüket, azok fogytak.
Amikor pedig borúsra vált az idő, szívesen vettek a vásárlók élénk színekben pompázó fényes tányérokat, bokályokat, figurákat. A fekete áru egyáltalán nem fogyott.
Ma esik az eső, szürke minden. Az Óbuda, ahogy ma látjuk oldalra éppen ellenkező, szép színes fotókat tettem, nem a mai szürkeséget. Feltűnően sok lájkot kaptak a feltett képek. Gondolom, ugyanaz a lelki mechanizmus munkál mögötte. Az embert körülvevő szürkeségből a színek örömöt váltanak ki, szívesen nosztalgiáznak a derűs égről, napsütötte tájakról. Vadító kánikulában pedig a fekete-fehér valóság hat jobban. Azt is meg fogom próbálni.
***
A Fülesbagoly rejtvényújság számos viccet közöl. Az a vicc, hogy a sok vicc közül e lapszámban csak egy vicc érte el az erre a célra élesített agyi ingerküszöbömet. Ez az egy viszont frappáns.    
Háromféle ember van: aki tud számolni, és aki nem.
Ízelítő a 2Tim 4. f.-ből:
…hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel. Mert jön idő, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Te… viseld el a bajokat, töltsd be szolgálatodat. Az én véremet nemsokára kiontják… A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr...
Személyes közlemények
-Köpenyemet Troászban hagytam, Karpusznál, hozd magaddal. A könyveket is... Alexander sokat ártott nekem. Az Úr megfizet majd neki. védekezésem alkalmával senki sem állt pártomra. Ne számítson nekik bűnül! Ám az Úr mellém állt, hogy befejezzem az evangélium hirdetését… Az Úr ezután … átment mennyei országába. Dicsőség neki mindörökké! Ámen. Köszöntsd Priszkát, Aquilát  Oneziforuszt... Köszöntenek Eubulusz, Pudensz, Linusz, Klaudia és a testvérek mind… Közöm.
– A gyakran használt szállóigék a fejezetből: hirdesd az evangéliumot, állj vele elő, akár alkalmas, akár alkalmatlan. Érvelj, ints, buzdíts…
A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr...
Ami nagyon személyessé teszi a mondandót: elhagytam köpenyemet, hozd magaddal.
Köszöntenek… köszöntsd nevemben…
- Pál megérti, hogy nem sok van neki hátra. – Elképesztő, hogy mennyi egymásnak ellentmondó marhasággal – mesével állnak elő az internetes fórumokon és a közéletben is egyes emberek csoportok: saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják. Tehát nagyon igaz ma is.

Just walking in the rain – szólt jó hatvan éve az ausztráliai sláger (ma már csak a fülemben szól). Úgy koppan az eső... És úgy koppan ma is. Csontokig ható hűvös, kitartó, avarrohasztó eső. Van abban valami, hogy szélsőséges a klíma. Valaki megjegyzi, hogy tegnap ambulanter járt a kórházban, és az orvos, mert hatalmas az orvoshiány, majdnem összeesett este 7-kor, noha még négy beteg várt rá. Az orvoshiány valós, de tegnap mindenki majdnem összeesett, mert a kettős front nagyon sok embert kikészít. És ez a frontok országa.
Valaki átmenetileg hazajött Norvégiából. Nagyon kényelmetlenül érezte magát. Mint mondta, Oslóban nincsenek frontok. Nos, itt vannak, mégpedig évi átlagban 270 front váltja egymást. Ne csodálkozzon hát senki, hogy ez a nép idegrendszerét kicsit összeborzolja. Más kérdés, hogy nevezett idős úr azóta meghalt Norvégiában. Nem a fronttól, mert ugye az ott nincs.
***
Tegnap délután L. unokával (5) megtámadtuk a kúsz-mászó lehetőségeket a máltai játszótéren. L. sokszerű tehetség. Pl. mindenre felmászik, mint a pók. Adva van egy hatalmas térháló, mely egyik oldalán csúszdában, a másik oldalán egy lánc-sorozatban végződik. A láncok függőhidat alkotnak. Vagy ha úgy elképzelhetőbb, olyan mint egy vízszintes létra, csak láncokból összerakva. A két szár között, a fokokba kapaszkodva illik átfüggeszkedni a túlsó végéig. L. a harmadik próbálkozásra végig-függeszkedett a játékszeren. Nekem ez nem sikerült volna.
Mondtam, hogy sokszerű tehetség. Hívják is néptáncolni, tornászni, énekelni, hangszert tanulni, sakkozni, úszni, futni, s hadd ne soroljam tovább... Ügyesen fest, rajzol. Szeret LEGO-zni, maszkok mögé bújni, szerepjátékok hőse lenni, bábozni, színészkedni.
Te jó Ég, mi lesz ebből a gyerekből?           
Ízelítő a 2Tim 3. f.-ből:
Az igehirdetés nehézségei
…az utolsó napokban nehéz idők következnek. Az emberek önzők, kapzsik, elbizakodottak, kevélyek, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, szeretetlenek, összeférhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, lelketlenek, árulók, vakmerők és felfuvalkodottak lesznek. az élvezetet keresik, nem Istent…De sokra nem viszik, mert ostobaságuk mindenki előtt nyilvánvalóvá válik…
Kitartás az apostoli munkában
…az üldözésből mindenkinek kijut, aki buzgón akar élni Krisztus Jézusban… Te tarts ki. A Szentírás útmutatás ahhoz, hogy a Krisztus Jézusba vetett hitben eljuss az üdvösségre. Minden Írás, amit az Isten sugalmazott, jól használható a tanításra, az érvelésre, a feddésre … Közöm. Az emberek hisznek vagy sem. Aki hisz, annak kijut az üldöztetésből. Tapasztaljuk. Azt is, hogy elég nehéz idők következtek. A kérdés, hogy voltak-e könnyű idők. Gyanítom, hogy nem. A föld mint versenypálya, mindig rögös utakkal volt tele.  

Levél, Levelek. A közös bennük, hogy mindkettő egy-egy település neve.
Levele? Mije van a fának? Levele. Hát akkor le vele! – mondják koccintás közben a borozók.
Levelek. Az internet, az okos telefonok, az SMS-ek, az emailek, a skype és egyéb huncutságok világában csaknem teljesen kimúlt az episztola mint irodalmi műfaj, de úgy is, mint hasznos információk továbbítási módja. Még leginkább a hivatalos levelezés maradt meg, no meg az esküvői meghívók küldése.
Szüleim (és valameddig mi is) még leveleztünk. Zsuzsa lányunk elolvasta ezek átmentett töredékét, és az jutott eszébe, hogy az Amerikában élő, magyarul már nem tudó, de az ősök iránt érdeklődő unokatestvéreknek angolra kellene fordítani ezeket a leveleket. Van igazsága. A gyökerek honnan ismerhetők meg, ha eleink nem beszéltek róla nekünk, vagy csak vajmi keveset? Ez a generáció még utolsó esélyt kapott arra, hogy az elődök levelezéséből kitapintsa saját családja múltját, már ha abban a szerencsés helyzetben van, hogy ezek a kézírásos anyagok a rendelkezésére állnak.
Tegnap bele-beleolvastam a levelekbe, és egy letűnt kor körvonalai bontakozódtak ki előttem némi személyes vonatkozásokkal.  
Megtehettem, mert egykor számítógépre vittem az anyagot. Megtehettem, mert ugyan az újratelepítést megúszta az információkupac, mégis valahogyan a lomtárban akadtam rá a legszemélyesebb anyagokat őrző mappákra. Milyen szerencse, hogy észrevettem.
Milyen szamár is az ember!
Tudván tudom, hogy a számítógépen őrzött anyagok nagyon efemerek, sérülékenyek. Elég egy technológiai váltás vagy néhány nem ellenőrzött mozdulat, és elszállnak, mint a győzelmi zászló. Még a külső tárhelyre való mentés se megnyugtató megoldás. Talán a papírra történő másolás, ne adj Isten sokszorosítás a legcélszerűbb. Már ha csakugyan komoly a szándék arra, hogy megőrizzük a múlt egy személyes szeletét, vagy akármit a jövő generációinak.         
Ehhez persze működő nyomtató szükséges.
Na, majd…
Ízelítő a 2Tim 2. f.-ből:
Az apostoli munka jutalma
Légy hát Krisztus kegyelmében erős… Vállald velem együtt a nehézségeket… Aki harcol, nem bonyolódik bele az élet mindennapi dolgaiba… A versenyző csak akkor nyeri el a babérkoszorút, ha szabályszerűen küzd… Ne felejtsd, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból… bilincsbe is vertek, de az Isten szava nincs megbilincselve. A választottakért tehát mindent eltűrök,… ha meghalunk vele, majd élünk is vele; ha tűrünk vele, uralkodni is fogunk vele. Ha azonban megtagadjuk, ő is megtagad minket, de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg.
Az evangélium tanítójának feladatai
…az üres szóharc …nem jó semmire, csak a hallgatók tönkretételére... A haszontalan, üres szócsépléstől óvakodj. Ez ugyanis… úgy terjed, mint a rákos daganat... Kerüld az ifjúkor vágyait, törekedj igaz életre, hitre, szeretetre és békességre… Az … értelmetlen viták elől térj ki… az Úr szolgája ne veszekedjen, legyen mindenkihez barátságos, …ügyes és türelmes. Ellenfeleit szelíden intse, hátha megadja nekik az Isten a megtérést... Közöm. – Olyan ez a fejezet, mint egy paraneisis. Mit tegyél, mit ne, hogy tedd, hogyan ne. – Szállóigévé lettek ezek a mondatok: ha meghalunk vele, majd élünk is vele; ha tűrünk vele, uralkodni is fogunk vele. Ha azonban megtagadjuk, ő is megtagad minket, de ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg. Hatalmas igazságok. A végét kiemelem külön is. Ellenünkre is hű marad, mert ő olyan. – Köreinkben is dívik az üres szóharc. Mennyire igaz vonatkozó megállapítása: nem jó semmire, csak a hallgatók tönkretételére. Akinek füle van, hallja meg!

A középkorban élt misztikus Bingeni Hildegard életéről szóló regényt olvasom. Benne ezeket a sorokat: „Kemény idő járnak, de nem Isten büntet minket a veszteségekkel és az éhínséggel. Amikor az emberek egymás ellen fordulnak a háborúban, rettenetben, gyűlöletben és irigységben, akkor az elemek is egymásnak feszülnek és káoszt okoznak. A természet elemei borzalmas üvöltésben törnek ki. Az Istenhez [így] kiáltanak: Az emberek gonosz cselekedeteikkel ide-oda taszigálnak, mint egy darálóban. Ezért az ő hibájuk, hogy a gyümölcsök és a növények és minden, ami zöld, elhervad, ahelyett, hogy táplálna minket. … Az ember bocsát ki természetellenes, egészségtelen nedveket álnok tetteivel, az ember a hibás azért, hogy a levegő tisztátalanságokat köpköd.” 
Szívesen felejteném ezeket a gondolatokat, de a napi hírek inkább erősítik, mint nem az olvasottakat. Az Irma és egyéb nevű hurrikánokra, a tornádókra, a kiszámíthatatlan és pusztító erejű zivatarokra, a meg-megújuló földrengésekre, a föld elsivatagosodására lehet mondani, hogy gyakoriságuk, nagyságuk hasonló a korábbi bármikori időszakokéhoz, csak a hírközlés technikája változott. Ma azonnal mindenről tudunk, és a rossz hírekről kiváltképpen.
Van ebben is valami, de érzésem szerint rosszabb a helyzet. Sokszerű támadás éri a társadalmakat. A megapoliszok kialakulása, az össznépi elvándorlások, az általános elidegenedés, a közösségek hiánya, az igazi értékek helyett a hamis bálványok istenítése mind-mind zsákutcába terelik a népességet. Kevesen mondják, és alig kapnak nyilvánosságot az olyan megfogalmazások, miszerint mindenkinek kijár az emberi méltóság, mind valamiképpen értékesek, szeretetre születtek, sokszerű tehetséggel megáldottak, „Istenre képes” teremtmények.                 
Ízelítő a Timóteusnak írt második levél 1. f.-ből:
Bevezetés
Pál... Timóteusnak: Kegyelem, irgalom és békesség Istentől, az Atyától és Urunktól, Krisztus Jézustól! 
Buzdítás az evangélium hirdetésére
éleszd fel magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem folytán van benned. Isten az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk… vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt… Jézus legyőzte a halált, s felragyogtatta előttünk az életet és a halhatatlanságot, az evangéliummal, amelynek hirdetője, apostola és tanítója lettem… Eszményed az a tanítás legyen, amelyet Krisztus Jézus hitében és szeretetében tőlem hallottál. Őrizd meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével… az ázsiaiak mind cserbenhagytak… Oneziforusz családja iránt legyen az Úr irgalmas, mert sokszor vendégül látott… Közöm. – Az első mondat választható misekezdő mondattá lett. – Kézföltétele jelzi, hogy Timóteus püspök lett. Pál szavai kb. azt körvonalazzák, „ha vele szenvedünk, vele feltámadunk”. Az igazsághoz híven leírja, hogy érték őt kudarcok is bőven. De nem támad, hanem közbenjáró imával kéri rájuk Isten irgalmát. Ha minket támadnak, utánozzuk Pál gesztusát.   

Inetimologikus li végű igéket szedek abc-rendbe. Mivel az effajta szavak száma véges, egyre ritkábban találkozom velük. Ma pl. szemem elé került egy újabb ritka példány: a tisli. Tisli elvileg asztal (Tisch), de a tisli ennél több. Ebéd utáni asztalnál-maradás, ebéd utáni szabad csevegés, még az asztalnál ülve. Mi tagadás sokszor voltam részese tislinek. Pl. Salgótarjánban évek óta.
Vendégeskedtünk, eszegettünk iszogattunk, részt vettünk a tisliben, diskuráltunk. Jó okunk volt rá, és van is. Születésnapok apropóján találkozunk.
Az évek múlásával az autóvezetéshez való affinitásunk csökkenőben van. Még mindnyájan szoktunk vezetni, városok között is, majdnem azt írtam: interurbán, de többnyire már nem a régi lelkesedéssel.
Idén egyelőre úgy látszik, hárman mennénk, azaz négyen. Tücsi, én és Mica, aki régen találkozott a rokonság eme részével, és még szeret vezetni. Hozná kisebb fiacskáját is, Domit. Ez a pillanatnyi állás. Valószínűsége 80%-os (közben nem betegszik meg senki, működik az Opel, amely, mint tudjuk, sohase kop el, továbbá nem lesz változás az előre eltervezett programban).
Majd meglátjuk.
Remélem, hogy egymást.       
Ízelítő az 1Tim 6. f.-ből:
A rabszolgák magatartása
a rabszolgák adják meg gazdájuknak a teljes tiszteletet… ha hívő gazdája van, … annál szívesebben szolgáljon neki, hogy hívő, így az Isten előtt kedves és törekszik a jóra.
A tanítás tisztasága. Ezt tanítsd, erre buzdíts!
A vallásosság, ha megelégedés társul hozzá, valóban nyereség. Hiszen semmit sem hoztunk erre a világra, s nem is vihetünk el semmit… Minden baj gyökere a pénz utáni sóvárgás.  Te [Timóteus] törekedjél igazságos lelkületre, életszentségre, hitre, szeretetre, türelemre és szelídségre… szerezd meg az örök életet, hiszen erre kaptál hivatást, … teljesítsd megbízatásodat… feddhetetlenül Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléig… a Királyok Királya és Urak Ura megközelíthetetlen fényességben lakik, senki nem látta; övé a dicsőség és az örök hatalom! Ámen. A gazdagok … reményüket Istenbe vessék,… ő bőven megad nekünk mindent megélhetésünkhöz… gazdagodjanak jótettekben, szívesen és együttérzéssel adakozzanak. Így biztos alapot gyűjthetnek a jövőre, és elnyerik az igazi életet.
Befejezés
Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Közöm. Pál legjobb tudása szerint tanácsol, tanít, mutat szolidaritást mindenki iránt, aki elindult a megtérés útján. Timóteus különösen kedves neki. Körbeveszi gondoskodó szeretetével a püspököt. Búcsúzóul néhány jó tanáccsal látja el.  

Arany János így cikizi a jövő germanizmusoktól hemzsegő stílusát a János vitéz meséjét felidézve (in. Nyelvőr): „Élt egyszer egy juhászbojtár. Ő mindennap hajtotta ki nyáját a faluvégre s ha ajuhok szép csöndesen széledtek el amezőn, ő kényelmesen heverészett le anövényzetre. Fiatal szívét erősen gyújtá fel aszerelemtűz, mert nem messze pillanta meg apatakban egy leányt ruhákat mosni. Ő tüstént mene közelebb és nem nyugvék, mielőtt szépen csalogatta őt a vízből ki. Ő Iluskának neveztetett, ő pedig Kukorica Jancsinak hívatott… Iluskának gonosz mostohája rettenetesen haragudott meg… és megnézni akarta, vajon mit csinál az. De mennyire lepetett ő meg, midőn ő ajuhászbojtárral enyelegni találtatott. Becstelen teremtmény! kiálta, mindjárt ütlek tégedet agyon! erre ő rendkívül ijede meg… ám mennyire csodálkozott el és szeppent meg avégett…”   129. o.
***
Egy példa a bikkfanyelvre. Esterházy Péter is megbecsülné, aki az „asszonyom, még kap fogni egy vajszínű árnyalatot” mondatot alkotta.
„Mérnök úr, kérem, a hirdetés végett jöttünk. Én asztalos vagyok, ez a barátom viszont szintén asztalos.”  137. o.
***
A műfordító slendriánsága: „Csak három szót mondj, angyalom, három édes, boldogító szót, azt, hogy szeretlek!” (Nem gondolta, hogy belesodródik a tévedésbe: A szeretlek csak egy szó. A német eredetiben persze három: Ich liebe dich.)  148. o.
Ízelítő az 1Tim 5. f.-ből:
Lelkipásztori utasítások
Idős férfit ne korholj, csak figyelmeztesd, mint apádat, az ifjakat, mint öcsédet, az idős nőt, mint anyádat, a fiatalt, mint húgodat, egészen tiszta érzülettel. Tiszteld az özvegyeket, … ha valamely özvegynek gyermekei vagy unokái vannak, ezek tanulják meg, hogy elsősorban saját családjuk tagjaira legyen gondjuk, … ez kedves az Isten előtt. Aki … magára maradt, bízzék az Istenben, imádkozzék kitartóan és könyörögjön éjjel-nappal …legyenek feddhetetlenek. Aki övéinek, főleg háza népének nem viseli gondját, az megtagadta hitét, és rosszabb a hitetlennél. Az özvegyek sorába csak olyan kerüljön, aki legalább hatvanesztendős… A fiatalabb özvegyeket utasítsd el, mert ha erőt vesz rajtuk az érzékiség, férjhez akarnak menni. …pletykálkodnak, haszontalanságokat művelnek…menjenek csak férjhez, adjanak gyermekeknek életet, viseljék gondját családjuknak, s ne szolgáltassanak alkalmat az ellenfélnek becsmérlésre … A papok… kétszeres megbecsülést érdemelnek, … Presbiter ellen ne adj hitelt a vádnak… semmit ne tégy részrehajlásból. … ne csak vizet igyál, …hanem egy kevés bort is. Némely ember vétke …csak az ítélet után derül ki. Éppen így a jótett is ... Közöm. Pál óvatosságra inti Timóteust, aki Efezus pp.-e. A klf. korosztályok iránti bánásmódról ír. Érdekes módon a 60-nál fiatalabb özvegyasszonyoknak az újabb házas köteléket, a további szülést javasolja.