Rigófüttyre ébredtem hajnalban.
Majd több blackbird köszöntött az utcán haladtomban is. A rigók azt üzenték: Szép
idő van, alkalmas az udvarláshoz, a fészek- és tojásrakáshoz. A madarak egész mivoltukkal, ösztöneikkel arról
tájékoztattak, hogy udvarolni,
énekelni, szaporodni kell, mert itt az idő.
Nekem pedig még azt is üzenték: Ha február 6-án itt a tavasz, akkor
megbolondult az ökoszisztéma, s elkészülhetünk a legrosszabbakra. De mire? 45 C
fokra nyáron, vagy arra, hogy
kiönt a Duna, esetleg arra, hogy kiszárad? Mindegyiknek van némi esélye.
Majd HÉV-re szálltam, utóbb betértem misére az újlaki
templomba. Már megszoktam, hogy a
Duna-menti templomokban - szinte mindegyikükben - a keresztelőkút környékén
márványtábla mutatja, egykor ekkora volt ott a vízállás. Kifelé jövet megnéztem:
1875. június 26-án akkora volt a víz a templomban, hogy nekem állva a szememig
ért volna, ha azon a napon jelen vagyok. Elképzeltem, ha lett volna házgyári lakás ezelőtt 131 évvel, s ha mi akkor éltünk volna, aquincumi lakásunk első
emeletéről simán kiúszhattunk volna a Dunába. Nos, ez a szint
nem ismétlődött meg később. De hogy
ezután mi lesz, azt még a meteorológusok se merik megjósolni.
Pedig a nagy változásokat szinte mindenki biztosra veszi.
* * *
Amit pedig az újságírók űznek
velünk, az disznóság. Az visszaélés a sajtószabadsággal. az sajtószabadosság. Lehet, hogy most egyik firkász
vájja ki a másiknak a szemét, de nem állom meg, hogy helyre ne tegyem kollégáim bűneit. Mert mit is
csámpáskodnak a Metro mai számában?
Pl. Az MSZP rendkívüli ülést
kezdeményez a kordonelbontás miatt, mert hogy az tudatos jogsértés volt. Szerintem nem. Jogot csak akkor lehet sérteni, ha van jogszabály. Egyetlen
ilyen sem írja elő a parlament elé rendőrség által építendő kerítést. Itt gyf
és Gergényi gondolt valamit, a Fidesz meg gondolt másvalamit. 1-1. Ugyanitt
olvasom: Lendvai Ildikó: „A képviselőség nem a törvények megszegésére jogosító kiváltság”. A szemforgató
mindenit. Soha egyetlen kormány és kormánykoalíció nem szegett meg annyi törvényt,
mint az, akinek a nevében kotkodácsol LI. És nem hozott ennyi oktalan
népnyomorító szabályozót, mint a mostani. Minek ezt a szemtelen nőt idézni többszázezer embernek?
Két helyen hazudik hasonlóképp az
újság. Az első lapon ezt írja: Újra emelkedik az üzemanyagok ára, a 4. oldalon
pedig: Emelkednek a sütőipari árak. Hogy hitelesebb legyen a dolog, két kifli
képével illusztrálják a hírt. Azt hihetné az ember, hogy a két
péksütemény elhatározta, hogy emelkedik árilag. Pontosabban: A sütőipari árak
szemmagasságban voltak, hogy mindenki jól láthassa őket. Most, hogy emelkednek, ember legyen a talpán, aki követni
képes az árak emelkedését. Egy darabig szabad szemmel látszanak, egyre távolodnak, és ha elég magasra emelkednek, látcsövet célszerű használni, hogy szabatosan leolvashassuk
emelkedésük ellenére mértékük értékét. Persze humbug az egész, mint az
üzemanyagok emelkedése is. Nem emelkednek azok, sohasem is emelkedtek, hanem X és Y emeli őket. Az igazságnak
ez a fajta eltaknyolása visszatérő módon tetten érhető a sajtóban. A nemtetszem
dolgoknak nincs gazdájuk. Akkor meg ne írjanak róluk. Ha pedig van felelősük a
kedvezőtlen döntéseknek, akkor írják meg: kik, mit határoztak, és miért. Ez
volna az embernek való
beszéd.
6. lap: Föld S. Péter: „A rendőrségnek nem joga, hanem
kötelessége megvédeni a polgárok biztonságát.” Kérdezném a cikkírót: szerinte
teszi? Szerintem nem. Szerintem a nagytőke érdekeit szolgálja ki, az ennek
nekifeszülők megveretése által is akár. Szerintem a nemzet nem tetsző
ünneplőire lovasrohammal támad hazánk szép ünnepén az a rendőrség, amelynek
tevékenységét az újságíró úgy szeretné látni, mint amely a polgárok biztonságát védi.
Hacsak nem szűkíti a polgárok fogalmát a multikra, figyelmen kívül hagyva a
társadalom csaknem egészét. Itt abbahagyom a metro elemzését, mert ki képes
hosszasan rákoncentrálni a hazugsággyár kritikájára. Inkább hallgassátok a feketerigók énekét.
Utolsó kommentek