Mi történt?
Hogy van az, hogy valaki hangosan beszél egymagában, és mégse őrült? Mondhatom, hogy mobilozik. De az is mobilozik (lám a helyesírás-ellenőrző program tévesnek jelöli a szót), aki éppen csak a kezében tartja a mobilját (Hendy), de éppen hallgat. És az az úrhatnám polgár is mobilozott a mobiltelefónia őskorában, aki mindenféle ökörségeket beszélt játékmobilján, ami arra volt csak alkalmas, hogy a technikai eszköz látszatát fenntartsa. És tényleg volt ilyen.
Visszakanyarodva ehhez a hanghoz, máig nincs közismert, elfogadott kategória arra a jelenségre, hogy valaki hangosan beszél mobiltelefonjába. Noha ez nem azonos azzal, hogy valaki telefonál. Amikor valaki telefonált, elbújt a fülkébe, hogy mondandóját ne hallják meg kéretlen és avatatlan fülek. Olyannyira így volt ez, hogy lakásunk készülékéhez soha nem tudtam elég hosszú zsinórt venni, mert mindenki a saját szobájába kívánta cipelni a telefonkagylót. Oda lett ez az intimitás. Érdekes módon a mobilozó világgá akarja kürtölni, hogy neki ilyenje van, mert nagyon fontos ember. Ugyanúgy mint az, aki öltönye bal karjának külsején viseli a Pierre Cardin jelzést, nehogy azt vélje valaki, hogy uraságtól levetett öltönyben jár, amit a VOR készített.
Ám nincs egyedül a jelenség, mert felszólítás ellenére előfordul, hogy a mobilcsengő „beszól” illetlen módon illetlen időben. Voltam a Művészetek Palotájában egy koncerten, amikor is Haydn-kamarazenét fűszerezett valakinek a mobilja Mozart G-moll (K. j. 550.) szimfóniája első tételének a főtémájával. Hogyan kellene ezt a jelenséget megnevezni? Mobil-pánik, mely kiül a tulajdonos arcára, és a felhangzástól eltelt az idő növekedésével egyenes arányban teszi tönkre idegrendszerét? Mobil-frász, mely a csengőfrászhoz hasonlóan sokkolja azokat, akik nem szeretik hallgatni a kéretlen hívóhangot? (A fiatalok kedvéért ideírom: a csengőfrász az ötvenes évek kategóriája, és arról szól, hogy az emberek az éjszaka megszólaló csengőhangtól csakugyan frászt kaptak, mert nagyon gyakran ávósok nyomták a csengőt, akik rendszerint elvitték rövid házkutatás után a politikailag nem kívánt magyart. [Na jó, megjegyzem: a házkutatás is őrült kifejezés. Legtöbbször csak lakáskutatást takar. Az emberek jó része bérlakásban húzta meg magát.])
Nyelvészek, dologra fel, nincs még sem a mobilfrászra, sem a mobildumálásra korrekt terminus technicus. És még sok egyébre sem. Tegnap hallottam, hogy a DVD ideje is lejárt. Legalább két újabb technikai eszköz fejlesztése folyik, melyek kiszorítják a piacról a DVD-t. Következtetés: A technika olyan gyorsan hozakodik elő újabb eszközökkel, hogy a nyelveknek nincs idejük arra sem, hogy az eszközökkel való műveletekre szavakat kreáljon. Mi lesz velünk?
A technika nyelvén fogunk makogni?
Milyen lesz az? Ilyesmi: „Szivi, sms-t küldtem, h. a Cd-t dobd el, mert MP3-on van már a videóra vett cucc. Szted OK?”
Utolsó kommentek