Olvasgattam tegnap egy latin-görög kétnyelvű újszövetségi szentírást. A vérfolyásos asszony történeténél kapcsolódtam bele: „Et mulier quedam erat in fluxu sanguinis ab annis duodecim, quae in medicos erogaverat omnem substantiam suam nec ab ullo potuit curari, accessit retro et tetigit fimbriam vestimenti eius; et confestim stetit fluxus sanguinis eius. Et ait Jesus: Quis est, qui me tetigit? ... Filia, fides tua salvam te fecit, vade in pace.”
Ezt a szöveget feltehetően értette Jézus, és még értem én is. Avagy a centurió tisztjével milyen nyelven beszélgetett, akinek a szolgáját meggyógyította, és akiről így nyilatkozott: „Amen dico vobis, nec Israel tantam fidem inveni.” Vajon a tiszt tanulta meg szolgálata közben az arámiak használta nyelet, vagy Jézus tudott latinul? Feltehetően Jézus tanulta meg a hódítók nyelvét.
Este megrendültem, mert a Duna tévében a katyni mészárlásról beszélgettek, melynek során 22 000 lengyel értelmiségit irtottak ki az orosz belügyisek, s melynek mementójaként nálunk, Óbudán teret és emlékparkot létesítenek a polgármester jóvoltából. Állítólag Sztálin így remélte térdrekényszeríteni Lengyelországot, hogy gyengíti szellemi elitjét, hogy később tagköztársadásává tegye az országot. Állítólag az amerikai tisztekkel is így bánt el. Korábban láttam Andrzej Wajda Katyn c. filmjét. Késő este újra adták. Nem volt kedvem még egyszer szembesülni azzal a szenvtelen pokollal. Emberekről ugyanis nem vagyok képes elhinni, hogy ennyire maguk alatt teljesítsenek, hacsak nem megszállottak.
Ma reggel újra okom volt megrendülni. Két jezsuitát tegnap agyonvertek Moszkvában lakásukon. Egyikük Ecuadorból érkezett, másikuk volgai német ősök szovjet miliőben nevelkedett fia, Otto Messmer (47 éves). Az oroszoknál máig nincs jezsuita provincia, csak régió, amit ez a német-orosz vezetett úgy, ahogy lehetett.
Elgondolom, hogy a reggeli misén velem szemben ülő tanuló jezsuita Kárpátaljáról érkezett. Aztán az is eszembe jut, hogy szintén jezsuita Molnár Miklós az emberek nagy mértékű a kiszolgáltatottságáról számolt be. Nem kellene, hogy ez így legyen.
PRAE
Időzített bomba 2003. Skodáim száma hál Istennek egyre apadt. Ezzel is megvan a dolog.
A 16 éves csoda balhátsója lefittyedt. A garázsban eresztett
le a gumi, ki tudja, miért.
Módszeresen láttam tennivalóimhoz. Először kioperáltam a
pótkereket az orra alól a hasából. Nem ment könnyen. Kiderült, azért nem, mert
a pótkerék keményre van fújva, ugyanemiatt fel is fuvalkodott. Ott, ahol eléggé
viseletes-vékonyka, dudorodott a köpeny. No hát akkor ezt nem érdemes
lecserélni a lyukas helyett, mert jámbusban fog menni az úton. Lássunk akkor a
kicsavarozáshoz. Nikkelezett kerékanyakulcsom a négyből egyet tudott leszedni.
A többi anyán elforgott. Nosza elő a
csillagkulcsot. Kézzel-lábbal sikerült további kettőt lenyúzni. Ám az utolsó icike-picike nem adta meg magát. Szinte
gömbölyűre kopott. No majd, le fogsz te jönni, ha hidegvágóval leverlek.
Vertem, vertem részenként. Már a csavar fele leforgácsolódott. A maradékkal
pedig úgy voltam, mint a fog csonkkal az a fogász, akinek nincs gyökérfogója.
Rendben van így is – morfondíroztam. Felfújom a gumit csak annyira, hogy a
szomszédban lévő gumishoz átvihessem a verdát.
Ámde a pumpa nem volt
hajlandó működni. Az hiszem, bolgár típus az istenadta. Így történt aztán, hogy
szégyenszemre szinte üres tömlővel gurultam a szomszédba.
Kérdések: Mi van, ha
országúton ér ez a baj. Mi van, ha messze lakik a gumis.
Rossz ezekre
gondolni. Marad a megbékélés azzal a gondolattal, hogy százezerben volt
induláskor a kocsi. A további részletek befizetése ezután következik.
Az utókorra hagyom
zenei műveltségem pici részét. Ez egy mnemotechnikai mondat,
mely szavainak kezdőbetűibe foglalva az ún. „bé”-s dúrok kvintkörön belüli
egymásutánját segít megjegyezni. Tehát F-dúr 1 bés, Bé-dúr két bés, Esz-dúr 3
bés stb. Figyelj, írom a mondatot:
Feri bőven eszik asztal
deszkán gesztenyét, caesarkonyakkal.
(Idáig 7 bé) Ha jól figyeltél, ebből könnyen kiszámolható, hogy a Feszeszesz-dúrban 22 bé az
előjegyzés. Szép lehet!
Utolsó kommentek