Mickey webnaplója

Laci barátom katona korában élvezettel forrasztgatott különféle fémtárgyakat. Egyszer az apjának elege lett belőle. Búcsúzáskor így szólt: „fiam, aztán fóraszott vasat ne hozzál már haza.”
Ma keveset tudtam dolgozni, mert túl sok dolgom volt. Sétám ezúttal a Flórián tér környékére vezetett, és kedvemre egerésztem a Goldberger gyár körül is, ahol diákkoromban egy évet és több nyarat lehúztam. Megelevenedtek akkori élményeim, miközben besétáltam a lepukkant gyárépületbe, és ami még a régire emlékeztetett, lekattintgattam. Kijőve a Faluház ihletett meg, olyannyira, hogy abba is elég rendesen belefeledkeztem. Ellenpontként lekaptam Krúdy lakóházát, és egy, kb. 150 évvel ezelőtt – még a mezőváros Óbudán – készült házat, mely ma Társaskör névre hallgat. Korok ellenpontozásaképpen pedig kivégeztem a római kor hagyatékát. Óhatatlanul szerepel mellettük korunk is, mert autó csaknem mindenütt van. Aztán a felhők szépsége, és az égen látható Holdé, valamint a fák és a vasúti töltés nem hagyott békén.
Mondom az asszonynak, kb. 50 képet készítettem ma. Mire ő: „aztán remélem, nem akarod mindegyiket feltenni az albumba.”
Hát mindet nem, de majdnem mindet – igen.
Inkább holnap nem fényképezek semmit, mert csakugyan úgy járok vele, mint Laci a fórasztott vassal.
***
Voltam kontrollon.
Rendes a szívverésem, változatlanul szedem az előírt drogokat, és két időpontban vissza kell mennem, ha másként nem alakulnak a dolgok.
Április 1-én 24 órás EKG-ra, és ápr. 28-án kontrollra.
Ez hosszabb nyavalya, mint a nátha.