Még nem jártam ilyenben, és nálunk sincsenek régi gépek.
Kiselejteztük őket.
Csak egynek kegyelmeztünk meg, egy ZX-Spectrum-nak.
A fejlesztés ugyan más irányban folytatódott, mégis megőriztük első gépünket. Talán igényes kidolgozásáért, talán azért, mert szellemes logikája volt, talán, mert ő volt az első szerelmünk.
Leginkább játszottak rajta gyerekeink. Volt egy macska-egér játék és egy másik The Wall. Én csak kődobálós játéknak nevezetem, mert egy falat kellett egy labdával tönkresilányítani. Egy elektronikus partvisra érkezett a lehulló labda, hogy azzal irányítva új támadásra induljon a fal téglái ellen.
A Sinclair-gép érdekessége kicsi mérete volt, a billentyűzet alatt helyezkedett el maga a számítógép. Talán egy lemez felülete szórta szét a keletkezett hőt a masinából, mindenesetre nem rendelkezett ventilátorral.
A tápegység külön tartozéka volt a masinának, ugyancsak a monitor, melyen általában közönséges tv-képernyőt kellett érteni.
A játékprogramok magnókazettán regisztráltattak, így kazettás magnót is csatlakoztatni kellett hozzá.
Lefotózom, s felteszem az albumba.
2010.08.20. 08:18 emmausz
PC-múzeum
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr335169054
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek