Nem fogok mindennap újabb nyelvi leleményekkel előrukkolni, de nagy élvezettel olvasom Czakó Gábor könyvét (Beljebb a magyar észjárásba), melyben az eszik szónak 109 szinonimáját hozza. Én megtoldottam még kb. 70-nel. Íme:
Áteszik a másikéba Bedarál Bedobál evőpálcikával Begyalul Behahóz Bekenyerezik Belakik Bepakol Betesz az arcába Betúróscsuszázik Böjtöl Cumizik Csemegézik Cseresznyézik Csokizik Degeszre zabálja magát/ tömi a hasát Diétázik Eddegél Éhét csillapítja Elesz előle Elmorzsol a bajsza alatt Elnyal Elszopogat Estebédel Fagyizik Faldokol Felemészt Felszív Föllefetyel Früstököl Halászlézik Hörpint Hörpöl Ízlelget Jól lakik Jól tartja magát Kérődzik Kiegyenesít Kiigazít Kimártogat Kinyal Kitunkol Kóstolgat Legel Leszopogat Magába hány Elmammog rajta Mar Marcangol Mardos Megáldozik Megízlel Megkóstol Megőröl Megvámol Nasizik Nassol Nekilát Nyalakodik Nyámmog Nyeldekel Pecsenyézik Pogácsázik Próbareggelizik Rábukik a kajára Rácuppan Ráhúzza a fejét Silózik Sütizik Szemezget Szopik Tömi a bagólesőjét
Aztán megemlékezik könyvében Szabó Tiborról is, aki palindromokat készít.
Iderakom legújabb oda-vissza szövegét, melyet a vörösiszap tragédiája ihletett.
A Marcal
A maró lúg az s só rúzsod
A horda ikonja s ere veres iszap
Él-e lelked ez strúmát, rémet etetni ma?
Ó, tag, ó, patakja ízén már életek nőttek...
Rám engedi..., rá meg rémek e mérge már...ideg...
Ne már...!
Kettőnket elér ám
Nézi Ajka, tapogató amint...
E tetemért ám "úrt" szedek le!
Lelép az sisere-veres?
Aj, no ki ad rohadó, szúrós szagú lóra, malacra ma?
2010. 10. 09.
2010.11.14. 11:58 emmausz
Szeretek szókincsünkkel szórakozni
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr215169146
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szabó Tibor 2012.05.07. 00:22:34
S itt ölel édes dajka
Ringató zsigere babáját lejti.
-Pörögöm kérem, s ide löttem! –idéz sebesen-
Izsópok, a mamika előtti mén, legelő felől e bőség.
Ne remegésre, bénaságra vesse rekkenő kínig érkezésem.
Gigász agitál. Születésem miatt álmos ágy.
Lomos sötét e tere.
Zsénge, repeső nő. Édes e léggé lett-, e rémes út…
Nos, csak eredetért roptad.
Út nő már, Édes. Elme kél. Menetelés ide.
Kereséd, de fáradó homlokod jubilál.
A hős, s e felárba biz' éngem adott e sellő.
Les, ő, kölköd imád, ívelő, a huppanó se démoni .
Kódorog, úszdogál ivadék
-Ébredem, nos, az álmot-, álmokat a pír’ űz síkon…
Ó, kiszűri patakom, látom lázason…
Mederbékéd, a világod zsugorodó kínom, Édes…
Ó, nap, puha öle, vidám idők, lökös…
-Elől lesett oda, megnézi babrál-e fess.
Ő haláli, bujdokol mohód, a ráfeddése reked is…
-Életen emlékem…
Lesed érám, öntudatportré.
-Te, derekas csontú sem érett eléggé. Lesed-é, önös-e?
Peregné szeretetét ő.
S somolygásom látta, ím, mesét elűz s lát igazságig.
-Mesézek, régi, ni, kőnek…!
Keresse vargásan ébersége
Merengés őbelőle főleg elnémít.
Tőle, aki Mama.
Kopó-, színes e beszédimet tőled ismerék mög.
Ő röpít, jel tájába, beregi szótag, ni!
Rakjad, s e délelőtt is!
Szabó Tibor 2012. 05. 06. (palindrom) Édesanyámnak tisztelettel!
Utolsó kommentek