Vannak ráutaló jelek idén is.
A gyep kezd magához térni (lassan kalapáccsal se lehet visszadöngölni a földbe – mint a szólás tartja). A fák rügyeznek. Csupa közhely, nemde? Mégis örvendetes.
Egyébiránt vannak nem közhelyszerű történések is.
Folyamatosan látom pl. a Duna-parton, hogy a part menti füzeket alámossa a hullámzás, kikezdi a fagy, fojtogatja az árvíz, és a fellazult gyökerek nem tartják meg a törzset. A szél is fújja a fákat, melyek egyre nagyobb ívben hajolnak a folyó fölé, mígnem belehanyatlanak. Nem egyet megörökítettem fotón.Nos, azt gondolhatná az ember, hogy vége, pusztulnak és pusztulnak.
De ez nem egészen áll. A kidőlt fák gyökerei kihajtanak, Esetleg a törzsből magából a még élő háncs segítségével husángok nőnek ki, és az élet folyamatos megújulását biztosítják. Ez vigasztaló, és arról szól, hogy minden és mindenki elmondhatja: „Non omnis moriar…” (Nem halok meg egészen.)
Ma pl. Ágoston unoka szüli napja van.
Isten éltesse!
Egy hét múlva várható, hogy Éva hatodik unokánkat a világra hozza. Őt is áldja meg az Isten!
Az elmúlás megdöbbentőbb, mint a születés, mert hirtelen jön, még akkor is, ha idős emberekről van szó. Mai hír, hogy meghalt a templom egyik idős asszonya, s férje alkalmasint nem is tud arról, hogy mi történt. Ez a hanyatlás persze benne van a pakliban. Engem azért meglep. Különösen, ha elgondolom, tán másfél éve vettek egy új autót, hogy a szokott rozoga helyett tisztességes és korszerű közlekedési eszközük legyen. A Chevrolet valóban elegáns volt a töfögő, hamis topolinó után.
Vannak aztán, akik egész egyszerűen eltűnnek.
Volt egy házaspár, idősecske nem mondom, amolyan arisztokrata pár. A hölgy mindig fehér kalapban, sminkkel, csinos kosztümben jelent meg, a férfi elegáns öltönyt viselt, mikor kikászálódott vajszínű Mercedesükből, s előkandikált barna-fehér betétes félcipője. Magamban őt utólag Agenornak neveztem el. Valójában nem tudom, hogy hívták. Mindenesetre egyszer csak elkezdtek hiányozni. Vagy elköltöztek a környékről, vagy kiköltöztek ebből az árnyékvilágból.
Éljen hát az élet! A megújulás, a családok bővülése, különösen idén, a család évében.
Több kiadvány jelent meg már eddig is, mely ezt a legalapvetőbb intézményt próbálja meg modellként bemutatni, működését segíteni. Két imakönyv is megjelent. Először a szombathelyi Martineum kiadásában, mely igen kitűnő egyesek véleménye szerint, és a Szent István Társulat is kiadott egyet Családok imakönyve címen. Ez is megfelelő. De mivel nem láttam még az előbbit, nem tudom megítélni, melyik a gusztusomnak jobban megfelelő.
2011.03.08. 09:37 emmausz
A természet megújulása
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr105169278
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek