Szerencsére Leventének sok időt kell ölben töltenie, mert két héttel korábban jött a napvilágra, és van pótolnivalója. Ennek a jegyében ma délelőtt két óránál is többet üldögéltem vele a kanapén, nekem és neki egyaránt kényelmes pózban. Hátulról sütött a nap, kellemes hőmérséklet vett körbe bennünket. Levi se túlöltözve, se alulöltözve nem volt. Egy darabig őt magát nézegettem, ahogyan szuszog, ahogyan mozgatja filigrán ujjacskáit, ahogyan fel-felhorkan, olykor köhécsel egyet-egyet, ahogyan az igazak álmát alussza néhányat grimaszolva.
Azután arra lettem figyelmes, hogy angyalok keringenek körülöttünk. Tücsi vett karácsonyra négy, rézlapból kivágott, trombitáló angyalt, akik körbe forognak az ismert trükk  megvalósításával. Egy propelleren lógnak (körhintán?) az angyalok, és a radiátor felszálló melege játszatja el velük, hogy ők a parpetuum mobile. Én tehát Tücsinek a négy körbetrombitáló rézangyalát figyelem. De nem is magukat az angyalokat, hanem a plafonon és a falakon köröző aranyfényeket, merthogy a nap sugarait tükrözik ezek a mobilok a szobán keresztül. Csakugyan úgy érzem, hogy körberepülik az angyalok az ölemben szunnyadó kisdedet. Igazuk van. Hiszen „Itt jelen vagyon – nemcsak Levente, hanem – az Istennek Fia” is.
Teljesen jogos ez a légi-égi cirkálás.
Így maradok két és fél órán át. Megint relaxált engem ez a kicsi legény, és taán ez kölcsönös.
közlemény: néhány újabb fotó a 2012.1 albumban. Már 2kg 60 dekás Levente, és ez szép elmozdulás jó irányban.