Elfogyott a gyógyszerem.
Tücsi meséli, ezentúl, bár írhat receptet az orvos három hónapra elegendő gyógyszerről, de ebből mindig csak a soron következő egy havit lehet kiváltani a patikában.
Csakugyan.  
Mise után a rendelőhöz kanyarodom. Félig-meddig útba esik, essünk túl a vizsgálaton.
Jó kedvem van: a gyógyszereket reggel bekaptam, szép az idő. 
Mi kell még?
Az előzőek hitelességét bizonyítja, hogy jó tenziós értéket mér az orvosica.
Mondom neki: jól vagyok, csak a munícióm fogytán van, ezért kerestem fel.
A PC ontani kezdi a vényeket. Ő pedig szokásához híven három kupacba rakja őket, havi csoportosításban. Két kupacot kettéhajt, egyet nem.
Megismétli, amit a feleségem: Csak egy havi adagot lehet kiváltani egyszerre, s ez az, amit nem hajtottam ketté.
Mondom neki, hogy eljutottunk a skót vicc igazságához a mai magyar eü-s gyakorlatban.
A viccet N. Ervin jezsuita mesélte vagy tizenöt éve:
Londonból hazafelé tart a skót. Minden megállóhelyen kiugrik a vonatból, lélekszakadva elrohan, majd lóhalálában vissza, mielőtt még tovább indulna a szerelvény.
Kérdi egy angol:
– Uram, mire föl ez az örökös futkosás?
A skót: 
– Az orvosom megállapította, hogy igen súlyos szívbajom van. Valószínűleg nem érem meg, hogy eljussak Edinburgh-be.  Ezért mindig csak a következő faluig veszem meg a menetjegyet.
Visszatérve az eü-s gyakorlathoz. 
Ha az orvos kiírhatja három hónapra a gyógyszereket, miért kell három vényűrlapot felhasználnia. Miért nem elég, ha a gyógyszerész ráírja 1., később hogy a 2., majd a 3. adag kiadva. Ettől kezdve érvényét vesztené az egy db vény.
Cui prodest? Kinek jó ez? – kérdezték már a rómaiak is. 
Nekem nem, mert háromszor kell tiszteletemet tenni a patikában. 
A patikusnak se, mert később jut a bevételéhez.
Az OEP-nek igen, mert később kell csak a hozzájárulásukat kifizetni a közkasszából.
Félelmük oka lehet, hogy közben a beteg elpatkol, és feleslegesen fizetik a hozzájárulást. 
Jelentem, nem biztos. A legtöbb gyógyszer gazdára talál. 
Kaptam már én is kollégától haláleset miatt megörökölt pirulákat. Bevettem őket, és nem lett tőlük semmi bajom. 
Sőt!