Mickey webnaplója

Ha egy norvég, egy orosz, egy angol és egy amerikai profi zenész vonósnégyest alkot, szép harmóniában együttműködve felülmúlja önmagát, amikor közös hangicsálásuk folytán megszólal egy klasszikus vonósnégyes. Közös nyelvük a zene, s mind értik üzenetét, maguk és közönségük pedig örömöt és szépséget talál zenélésükben.
Ha egy dél-koreai, egy észak-koreai, egy japán és egy kínai menő jazz-muzsikus összeáll combóba, és előadja Louis Armstrong egyik ismert számát, mindenki el lesz ragadtatva tőle, a zenészekkel együtt, akik kezet nyújtva, udvariasan egymásra fognak mutogatni, kifejezve, hogy ő volt a jobb, az ő érdeme és az értő közönségé is.
Ha egy lakatlan szigetet körbevevő tenger mélyén gazdag olajlelőhelyre bukkannak a kutatók, azonnal kizárólagos jogot formál a kitermelésére Norvégia, Oroszország, USA, Kanada, Anglia…
Ha a Japán és Ázsia közötti lakatlan szigetet körülnyaldosó tenger mélyén gazdag olajmezőt tárnak fel a kutatók, azonnal kizárólagos jogot formál a terültre Japán, a két Korea, Kína és talán Vietnam is.
Miért ez a féktelen mohóság?
Nemde csak egy Földünk van minden népek használatára?
Elképzelem a harmonikus megoldást. Leülnek a környező államok képviselői, megállapítják, hogy jelenleg mennyi olajat dolgoz fel az iparuk, ezt a mennyiséget súlyozzák az illető ország népességi adatával, és elég közel kerülnek ahhoz, hogy megállapodjanak: közösen fogják kitermelni és értékesíteni az olajat, elsősorban feldolgozóiparuk részére fognak szállítani, és saját népeik részére állítanak elő benzint stb. A feleslegeset adják el idegeneknek.
Ötletemért cserébe azt kérem, hogy maradjanak békében az olajleletektől mindmáig vérszemet kapó nemzetek, és örüljenek, hogy arányosan részesedhetnek a föld méhének kincseiből.
Más, de mégse.
Azt tanultam az iskolában, hogy a föld méhének a kincsei, magyarul valamennyi bányatermék állami monopólium részét képezi. A só, a vasérc, uram bocsá arany, stb.
Én a stb-hez veszem az ország vízvagyonát is, és meglepődve értesülök olykor-olykor, hogy valaki megvesz egy telket forrással, feltörő ásványvízzel, kúttal, hévvízzel.
Költői kérdésem:
Miért engedi meg az állam, hogy alapvető kincsei profitérdekeket szolgáljanak és ne a közjót, avagy ha igen, csak közvetve, a sáp lehúzását követően.