Mickey webnaplója

Kellemes híreim vannak mára: Tücsivel tegnap este épségben kikerültünk a kórházból azzal, hogy semmi komoly a komoly fájdalmán kívül. A ma történései feledhetők, bár
kellemes eső csepergett,
kellemes bevásárlást tettünk az üzletközpontban, 24 l folyadékot fel se tudtunk cipelni, talán majd holnap, mindegy, hogy fent vagy lent tartjuk hűvösben.
Kellemesen érezte magát Tücsi egész délelőtt, csak délutánra erősödtek panaszai, melyet Lidocain kenőccsel enyhítettünk.
Kellemesen érintette a felismerés, hogy feltehetőleg a keményen való alvás segít a baján. Próbálkozott a parkettával, és jól érezte magát.
Kellemes délutánt töltöttünk nálunk vendégeskedő sógorunkkal, mindenféléről beszélgetve.
Kellemes 8 percet szerzett M. egy rövid epizód bejátszásával (Besenyő Pista bácsi a holdon).
Kellemes illatok áradnak a lakásban. A fiatalok süteménye készült el, s árasztja jó szagát.
Kellemes élményünk volt, hogy Leventécske 10 percnyi tartózkodás után olyan szépen, okosan játszogatott közöttünk, hogy öröm volt nézni.
Kellemesen érintett, hogy a délutáni imát nem zavarta meg senki, és rá tudtam koncentrálni arra, akiért szólt.
Kellemes volt az elfogyasztott fagyi is, csak utána vált kellemetlenné, amikor összeszólalkozott bendőmben a korábban elfogyasztott tejeskávéval.
Kellemesen érintett, hogy esgyé könyvében felleltem Örkény István 1956-os naplóját, melyet nem tudtam letenni, míg a végére nem értem. Érdekes az ő szemüvegén látni az eseménytöredékeket.
Kellemesen érintett, hogy heten lájkolták azt a Facebookra tett szövegemet, mely arra keres választ, hogy mi jár a fejemben:
„Ezt a feliratot a kórházban láttam egy ajtón:
Beteg WC
Hát gyógyítsák meg, a kutyafáját!!!”
Kellemes az is, hogy több kellemes élmény nem jut eszembe, mert ellenkező esetben éjfélig folytathatnám ennek a posztnak az írását.