Az nem úgy van, hogy kitekersz két csavart, betekersz a helyére másik kettőt és a régi helyett az új zuhanyozótartó máris használható.
Az egészen másképp van.
Leszeded a régit. Rendben. Könnyű a dolgod, miután megtaláltad a csavarozó szettet. Ettől kezdve bonyolódik a dolog. Az új cső rövidebb, de viszont vastagabb a réginél. Az új csavarjai hosszabbak a kelleténél. Elő a satut, fel az asztal sarkára. Vasfűrész, harapófogó. És kész. Mármint a csavarhossz. Most már csak két alátét kellene, mert azt nem találtam a zacskóban, pedig nélküle pancser munka volna a szerelés. Lehet, hogy a csavar eltöri azt a műanyag vacakot, amit a falhoz rögzítene. A két csavar rövid, az alátétes dobozt és benne két alkalmas alátétet találtam. Hurrá. Csavarozó forgásiránya átállítva, csavarozó fej keresztcsavarra cserélve, csavarok beszappanozva, hogy könnyebben hatoljanak a tiplibe, persze tipli kalapáccsal a helyére verve, késsel a vége lenyisszantva.
Fent megrögzítem a tartó tokot. Lent új furat kell. Új furathoz jelölő ceruza, hogy nagy marhaságot ne csináljak. El egy ceruzáért. Megvan. A fúrási tartomány kijelölve. Hatos vídiafúró, mert a tipli hatos. Megvan. A fúrás is. Most már csak a díszműanyagokat (igen díszek, mert a megtévesztésig nikkelezettnek mutatják magukat) kell a helyükre pattintani, a kádat kitakarítani, az összes használatba vett szerszámot valahogy visszaszuszakolni a helyükre, és máris zuhanyozhatunk. Mint korábban. Ha szerencsénk van, a lepényszéles zuhanyrózsa súlyát az új monstrum elviseli, és nem fittyed le, mint az elődje.
Ma nem sétálok, megvolt a napi erőlködés.
Lábjegyzet. Közöm a Ter 17-hez. A történés itt annyi, hogy az Úr szövetséget köt Ábrámmal, (aki eztán Ábrahám névre hallgat), miszerint utódai az Úr népe lesz, s azok istene a magát El Shaddáinak mondó Isten lesz. Előírja Ábrahámnak, hogy külső jellel pecsételjék meg ezt a szövetséget, metélje körül magát minden férfi, aki hozzá tartozik. Ez megtörténik. Ábrahám 99 éves, Izmael 13, s férfit, fiút, férfi szolgát és rabszolgát, minden férfit körülmetélnek. Szerencséjükre senki sem támadta meg őket ebben az átmenetileg legyengült helyzetben. Még megígéri Ábrahámnak az Úr, hogy Sára fiat szül neki és Izsák lesz az ő neve. No, ezen aztán Ábrahám is elmosolyodik. Ám, íme, bizonyság, ami nem lehetséges az embernek, nem az az Istennek. De ne menjünk a történések elé. Ami elgondolkoztató, az eredetünk. Mivel az ősök úgy nyílnak mindenki alatt, mint egy virág-kehely, egyre szélesebb kupolát mutatva, úgy is mennek össze egy határon túl. Az igaz, hogy két szülőm van, négy nagyszülőm, nyolc dédszülőm, tizenhat ükszülőm, 32 szépszülőm, (ha a sorrend ez) s egy határig duplázódnak az ősök, de ha mindenki így végigvezeti családfáját, csak az derülhet ki, hogy összefonódások vannak: őseink közösek, azaz innen-onnan mindenki rokona a többieknek. Ha nem így volna, akkor a ma élő 7,4 milliárd embernek teszem azt 32-szer ennyi szépapja-anyja volna, és ugye senki nem vállalja, hogy valaha 210 milliárd ember élt a földön egyszerre. Tehát marad az, hogy rokonok vagyunk. Így kell tekintenünk egymásra, ezzel a mindenkinek kijáró tisztelettel – hovatartozás nélkül.
2014.03.20. 14:05 emmausz
Egy csavart a betonfalba
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr375871094
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek