Mickey webnaplója

Egy csacsi-pacsi
Lilla és szülei CsR
(Csokonai rokonai)
***
Nekem éjszaka mindig problémáim támadnak autókkal (ritkán nappal is). Azt álmodtam, hogy kölcsönkaptam egy Audit, de nem találtam hozzá a forgalmit. Abban maradtam magammal, hogy nyilván a kesztyűtartójában van. Jó lett volna, ha előkerül, mert a gazda felesége ott dolgozott a helyi közértben, ahol keresgéltem a papírokat magamnál. Jó lett volna, mert hazavihette volna a saját kocsijukat. Neki se kellett volna a hóban gyalogolni, s nekem se két kocsi között lavírozni. Mert tudom, a Mitsubishi is ott állt a parkolók egyikében. De hogy melyikben, arra már nem emlékeztem. Öt percnek tűnő álombeli tipródás-keresés után a kézenfekvő változatot alkalmaztam. Felébredtem, s mindjárt kiderült, hogy a fenyőfa alatt áll a kocsi az útkanyarban, a házunkkal szemben. Viszont nincs tél, pedig jó megvilágításban hosszúkás, vattaszerű hóhullást tudtam volna lefényképezni. Igaz, hogy a kamera se volt velem, legalábbis arról nem szólt az álom.
***
Így hát korán keltem. Jó korán kelni, mert reggelente ki kell tisztítanom a két kürtőt, mint a Kishercegnek az övéit. De ezek nem tűzhányók, hanem saját orrom. A nap egésze gondtalanul telik, ha nem számítom, hogy naphosszat irritál a nyárfákról származó vattatörek (netán a fűfélék virágpora). Nem tudom, de fújom az orromat napestig. Akkor aztán éjszaka eldugul, s reggelre kelve újfent szabaddá kell tennem a légjáratok nyílásait. A dolog minden nyáron elővesz, és alighanem mégis a nyárfák okozzák, mert fű ugyanannyi van, mint korábban, de a fák sokat nőttek a negyed század alatt. Joggal vélem, hogy rájuk vagyok allergiás. Nemcsak az orrom facsar egész nap, hanem szemem is könnybe lábad. Tegnap már annyira csípett, hogy nekiálltam dörzsölni. Ettől még rosszabb lett, mert erős paprikás volt a kezem feje. Igaz, hogy a paprika csípése elnyomta amazt.       
***
T. megígérte Á-nak, hogy ma focizni megyek velük a játszótérre.
Lábjegyzet a Lev 21-hez. A papokra vonatkozó előírások részletezése.  Elmondja, hogy milyenek legyenek, és milyenek ne legyenek. A nép számára „legyenek szentek, mert én is szent vagyok – mondja az Úr –, és én szentellek meg benneteket.”  A léc tehát magasra van téve, könnyű leverni, és a leverés nem marad büntetlenül. Aki beteg, nem ajánlhatja fel az Úr eledelét. Közöm. Mindig fennakadnak gyerekeim azon, ha elmesélem, hogy anyánk kezdettől fogva papnak szánt engem, legalábbis elképzelte rólam, hogy az leszek. A dolog érdekessége (és az ő bölcsessége), hogy erről velem akkor beszélt először, amikor már három lány apja voltam s vagy tíz éve házas. A gyerekek méltatlankodnak, hogy akkor ők se lennének. Ez persze igaz. Magam is elgondolkoztam rajta, hogy miért nem választottam a papi hivatást. Egyszerű a dolog: Mert meg akartam nősülni. Ez pedig kizáró ok a latin rítust követők esetében. Az ószövetségben másképp volt. Lévi fiú utódai lettek a választott nép papjai. Ezért különösen vigyázniuk kellett, hogy kit vesznek feleségül, gyermekeik hogyan viselkednek. Magukat is nagyon kellett óvniuk, mert csak ép ember teljesíthetett szolgálatot – olvashattuk.