Mickey webnaplója

Majd látjuk, hogy a korábbi időkben a közösségi normákhoz kellett mindenkinek alkalmazkodnia. A közösségi normák megelőzték az egyén jogait. Ma ez nem így van. S hogy jól van-e, csak az Isten tudja. Éva meséli, hogy amikor óvodában kisegített Franciaországban, minden gyerek fújta, hogy a felnőttnek mihez van joga, pontosabban, hogy mihez nincs. „Ehhez nincs joga! – hangzott a csiripelő, ám fenyegetést tartalmazó szöveg. Sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nem tanítják meg, hogy jogok és kötelességek összefüggenek. Amikor egy kisember el kezdett nekem dirigálni, megpróbáltam értésére adni, hogy szívesen engedelmeskedem neki: cserében tartson el ő engem. Nem tudom, vajon megértette-e? Azt is kétlem, hogy minden döntésbe be kell vonni a kisgyerekeket? Hogyan döntenének élettapasztalatok híján? A kis individualisták roppant bizonytalanságok között növekednek (nevelkednek), mert állandó döntéshelyzet környezi őket, s nem képesek ennek megfelelni. Nem véletlenül kérte bölcs „Salamonka”, hogy adjon neki az Úr bölcsességet, mert koránál fogva nem látja át az ország irányításának a gondjait.
Van annak vagy ötven éve, hogy először hallottam: „Jó igazgató lesz belőle, dirigálni már tud.”
Van annak vagy hatvan éve, hogy nagyapám ellentmondást nem tűrő hangon értésükre adta, hogy ebédkor először az idősebb testvér vesz a tálból, és punktum.
Van annak vagy 160 éve, hogy Arany odaveti: „Úgy, anyám! kecsegtesd ölbeli ebedet, ... majd derék fajankó válik úgy belőle”. Belső hallásom apám hangján adja vissza: ő emlegette, ha nem tetszett neki valamiféle engedékenység. Persze Arany a hatalmaskodó Toldi György szájába adja ezeket a túlzó szavakat, de azért az se járja, hogy egy gyerek igazítsa el szüleit, hogy mikor mit tegyenek. Ha így lenne, a gyerek fordítva ülne a lovon.     
Individualizmusunk szabadosságáról szólnak felnőttek gyermeteg döntései is. Tegnap olvasom, hogy nem véletlenül alakulnak ki a szelektív hulladékgyűjtők körül a szemétkupacok. Az ember nem is gondolná, hogy hány és hány ember nem hajlandó a szemétszállítás költségeit megfizetni. Ehelyett szorgalmasan a szelektív tárolót és környékét árasztja el háztartási szemetével. Micsoda ló ellenzős magatartás ez? Nem érdekel, csak a saját hasznom, egyúttal köpök a közösségre, a tisztaságra, a fertőzést okozó szeméthegyre.
Át se merem gondolni, hogyan állunk a honvédelemmel?
Hányan gondolják vajon fontosnak a nemzet megvédelmezését egy esetleges külföldi agresszió esetén?
Majd a zsoldosok?
Majd a NATO?
Majd oda megyünk lakni, ahol tejet kapni?    
Összefoglaló az MTörv 21-hez. A mai ember számára furcsa szokások.
– Ha egy meggyilkoltra bukkannak, a legközelebbi városban kell eltemetni a szükséges szertartások elvégzése után.
– Ha a foglyok között szép nőre lelsz, egy hónapig gyászolhatja apját, anyját, övéit. Utána feleségül veheted – szól a törvény.
– A többnejűség miatt előfordul, hogy a második feleségét szereti jobban valaki, és a tőle született fiúnak adná az elsőszülöttséggel járó kétszeres részt. A törvény ezt nem engedi meg.        
– A megátalkodott rossz fiú (ivós, tékozló) a bírák elé kerül, s könnyen megkövezés lehet a sorsa.
– Az akasztott embert az este beállta előtt el kell temetni. Közöm. Meglepő a mai individualista ember számára, hogy valaha mennyivel kevesebbet számított egy-egy ember akarata, értéke. Könnyedén osztották (másnak) a halált, az esetleg nem kívánt asszonysorsot stb.