– szoktam mondani, és nem káromkodásnak szánom, inkább csak annak a konstatálására, hogy akármerre nézek, megoldatlan problémákra bukkanok. Tegnap késő este egy előadást „élveztünk” a tévében, mely arról szólt, hogy megy tönkre a föld – elsősorban a CO2-kibocsátás következtében. Korábban megbeszélést tartottunk a ház felújítás kérdéséről, melyre nem jö9tt el a külső szakértő. Még korábban szó esett arról, hogy melyik család miféle megoldatlan vagy éppen megoldhatatlan gondokkal birkózik. Ha az által szedett bogyók számát tekintem, ugyancsak arra a következtetésre jutok, hogy a világ nem tökéletes. Benne saját szervezetem se. (A szakszervezetek se.)
A pszichológia-könyvek úgy tudják, hogy a pesszimistáknak igazuk van, de pesszimista módon nem lehet élni. A pszichológia-könyvbenek igazuk van. De az élet nem csak pszichológia. Nekem is igazam van, hogy a világ akkor lenne tökéletes, ha visszaállna a paradicsomi állapot, ami nem lehetséges. Majd amikor „a világ erői megrendülnek”, akkor.
Ma még csak mintegy tükör által látunk homályosan látunk.
Ma még csak pedzegetjük az Isten országát.
Ma még csak töredékes a szeretetünk. A kulcsszó pedig ez.
D-től tudom, hogy a pannonhalmi bencéskolostor étkezőjében (ide nem szoktak vendégeket beengedni) van egy kép, egy abroncsait levetett hordót ábrázol, amelynek dongái széthullnak, s természetszerűen a hordó „orrán-száján” dől a lé. Felirata: „Libertate perit”. A szabadság pusztul. Ez így nehezen értelmezhető. De a freskó igen kifejező.
Pál azt írja, hogy mindent szabad, de nem minden használ nekem.
Az ószövetségben ez áll: Tartsd meg a törvényt és a törvény megtart téged.
Az újszövetség a szeretetparancsra apellál. Szeresd Istenedet... szeresd az embereket. Látjuk, hogy elég gyenge lábakon áll 2000 év után is.
Az én megfogalmazásomban egy vízió képét próbáltam körvonalazni: Nem a délkörök tartják össze a földet, hanem a kegyelem. Azt hiszem, ez is igaz.
Nekünk meg dolgunk van magunkkal és a többi emberrel. Ez az élet.
Jut eszembe: a ház azt tervezi, hogy juniálist tart a leghosszabb nappal során. Addig meg egy megbeszélésen úgy határoztunk közös akarattal, hogy mindenki mindenkit tegezzen.              
Összefoglaló az Ezd 5-höz. Zerubbábel fia, Jesua hozzálátott, hogy felépítse a jeruzsálemi templomot. Aggeus és Zakariás prófétáltak, biztatták a népet. Tettanai az Eufráteszen túli területek kormányzója levelet ír Dáriusnak, hogy tiltsa be az építkezést. Ebben beszámolt a júdeaiak álláspontjáról: „Mi az ég és föld Istenek a szolgái vagyunk.” Bűneink miatt Nebukadnezár leromboltatta a templomot, de Círusz parancsot adott, hogy Isten házát építsük fel Sesbaccár vezetésével.
A levél küldői arra kérik Dáriust, hogy a kincstárban lévő nyomok alapján ellenőrizze igazukat, miszerint a kincsek hazakerültek Jeruzsálembe. Közöm. A templomépítés áldozatbemutató-hely emelése. Benne az oltár, melyen az Istennek felajánlott ajándékot elhelyezik, elégetik. Ha egy náció elfordul Istentől, temploma rommá lesz. Képletesen is: Ha a földet nem Isten akarata szerint használják a földlakók, a föld tönkremegy. A test a Lélek temploma. Ha nem a törvényeknek megfelelően élnek vele, hamarabb tönkremegy. Ápolni kell a kultuszt, a földet, saját habitusunkat. D-nél olvasom a szigorú, de egyszerű meghatározást mindenféle korú és rangú emberre vonatkoztatva: „Az élet napi feladatai – önmagunk és mások”. A többi halál. Vitatkozni lehet vele, de rajta elgondolkozni is.