Zamárdiban jártunk. Gyors látogatásunk tervezett kiruccanás volt. Mi Óbudáról, sógorék a Vértesen át közelítettek ahhoz a házhoz, amely a nyári nagy családi találkozó (nagyi-csali-tali), avagy klántalálkozó színhelyének ígérkezik. Hogy Ferenc József császár őfőméltósága szavaival éljek, „Minden nattyon jó, minden nattyon szép, meg fagyok elégedfe”.
A minden elsősorban a háznak szól. Nincs emeletmászás, nincs nyomorgás. Elférünk egy szinten, és kész.
Ezek itt fognak aludni, azok ott fognak aludni, amazok itt fognak aludni, emezek amott fognak aludni, vagy fordítva.
Kedves tízóraizás követte érkezésünket. Érdekességét a kötelező pálinka mellett a Lidlben vett füstölt sprotni adta. Nem tocsogott az olajban, és jól meg volt füstölve. Ropogott.
Lazításként apróbb munkák következtek, melyeket – szégyenszemre – főleg néztünk. Aztán tovább a környezettel ismerkedtünk. A Balaton-parttal, az odavezető utakkal, a kápolnát megnéztük messziről, a csárdát egészen közelről délidő lévén. Nosza megebédeltünk. A csárda mindjárt a most nem közlekedő vasút megállójánál van. Szarvaspörkölt (pörkölt szarvashús?) galuskával. Mindenkinek ajánlom.
Felmentünk a Zamárdi felett felhúzott kilátóhoz. Lefotóztam, igazolva, hogy könnyű, lenge szellős és mérsékelten hűvös időben sikerült feltornásznom magamat. A többiek is visszafogták magukat, hogy le ne maradjak. Persze azt hangsúlyozták, hogy innen, meg innen is már milyen szép a táj.
A kilátó kipipálva, nyáron se szebb a kilátás, csak baromi meleg tud lenni. Majd megmutatom a többieknek, hogy merre menjenek.
Hazafelé a Vértesen át Tatára indultunk együtt. A mi vonatunkat elértük, az előzőt nem. Indulásig kártyáztunk. Ismeritek? Ri-ki-ki. Aztán mindenki mutatja, hogy hány ütést visz. Az nyer, aki annyit és sokszor.
Hazajövetel után albumba rendeztem a képeket. Ma pedig a Lidlben vettem egy csomag füstölt sprotnit. Merem ajánlani. Szavamra mondom, rám kacsintottak a halak.
Összefoglaló a Tób 4-hez. Tobit intelmei fiához, Tóbiáshoz: Engem temess el, anyádat becsüld meg! Légy hű az Úrhoz, alamizsnálkodj! Tehetséged szerint segíts másokon: Ha sok vagyonod van, sokat adj, ha kevés, keveset! Óvakodj a kicsapongásoktól! Szeresd honfitársaidat, közülük végy feleséget! Este fizesd ki munkásaidat! Ha Istennek szolgálsz, az megtérül. Oszd meg kenyeredet az éhezőkkel, ruháidat a rongyosokkal! Bölcsektől kérj tanácsot, egyenes úton járj: Ne feledd, az Úr ad minden jót. Letétbe helyeztem 10 ezüst talentunot neked a médiai Rágesben. Gazdag lész. Közöm. Szent István is ezt tette később: Imréhez intézett intelmeit írásba foglalta. Magam régóta szajkózom, azért felelek, amim van. Megosztom, vagy nem másokkal? Ez a felelősségem. „Oszd meg kenyereset az éhezőkkel, ruhádat a mezítelenekkel” – krisztusi intelmek. Az utolsó mondat utal arra, hogy most indul a románc: Tóbiás Rágesbe készül Sárához.
2015.04.10. 20:09 emmausz
Zamárdiban
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr647357028
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek