Nekiugrottam néhány napja a cseh író, Karel Čapek Elbeszélések c. válogatásába. Az 1965-ben kiadott sorozat első elbeszélése mindjárt egy 175 oldalas regényke, minimum kisregény. Témája hasonló az emlékezetem szerint Kopogtatás c. angol hangjátékéhoz. (Nevezett darab a közel 100 éves hangjáték a rádióra alkalmazott irodalmi műfaj első darabja, melyet igen sok követett. Bányaszerencsétlenségről szól. Adódik: a történés végig töksötétben folyik. Így teret kap a fantázia, a hang. Látni úgyse lehet semmit.) Nos, Čapek kisregényében azért elő-előjönnek az önkéntes mentőegységek a beomlófélben lévő bányaszakaszból, s napvilágnál megismerkedhetünk a bányászfalu néhány lakójával.
Jól indít az író. Láttat, mozgatja az olvasó képzeletét, és történnek a korrekt módon megírt jelenetek.
Azonnal meglepett hangvétele és témaválasztása is. Mindkettőben hasonlít Gelléri Andor Endre felfogásához. Munkások hétköznapjairól szól Az első csapat c. írás. Csaknem biztos, hogy élt ebben a közegben a szerző, mert nem lehet fantáziával pótolni azokat a speciális szitukat és alkalmazni azokat a szakkifejezéseket, amelyeket Čapek elővesz. Magyarázza a két író hasonlóságát, hogy némileg kortársaknak is tekinthetők. Nem tudom megítélni viszont, hogy a stílus mennyire Čapeké vagy a fordítóé. Sok múlik a fordítás hangvételén.
Túl az első nagyobb lélegzetű íráson, úgy vélem, elolvasom a többit is.
Most befejezem a posztot. Megjött Levente unoka és hozott egy LEGO-elemekből épített markolót. Belátjátok, hogy játszanom kell menni.
Összefoglaló a 2Mak 3-hoz. Jeruzsálem békében él. Oniász a főpap, s mindenki tiszteletben tartja a templomot, s ami hozzá tartozik. Oniásszal összevész egy Simon nevű férfi, aki hírül viszi Fönícia helytartójának, hogy mekkora kincseket őriz a jer.-i templom. Ő kancellárját, Heliodort megbízza vele, hogy hozza csak el azokat a kincseket. Oniász értésére adja, hogy 400 tal. Ag, 200 tal. Au van a kamrákban. Ezek letétbe helyezett pénzek. Nem a templom tulajdonai. Heliodor erősködik, Oniász a néppel imádkozik. A kamrára törő Heliodort egy lovas és néhány égi lény móresre tanítja, majd Oniásznak áldoznia kell Heliodor egészsége visszanyeréséért. Az felépül, és tanúságot tesz a zsidók Istene erejéről. Azt tanácsolja a királynak, hogy a kincseket azzal hozassa el, akit ellenségének tekint. Közöm. Érdekes lábjegyzet. Ha valami baj történik a templommal, a nép bűnére utal. Nagy úr a mammon. Ezer évek óta abban a hiszemben tartja az embereket, hogy a pénz a boldogság forrása. Egyik ismerősöm énekelte jó régen: „Se pénzem, se kincsem, de szeret az Isten.” Aztán lett neki. Én meg furcsálltam a dolgot. Szegény igazán csak az tud lenni, aki volt már gazdag. Tudja, hogy nem ér sokat a gazdagság, szemben a Gondviselés tényével. Heliodor feladatul kapja, hogy hirdesse: „azon a helyen isteni hatalom működik”.
2015.06.01. 10:49 emmausz
Egy korty Čapek
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr917508634
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek