Ma elmaradt az órás séta, elmaradt az olvasás is. Inkább rejtvényeket fejtettem. Pedig itt sorakoznak szekrényemen azok a kötetek, amelyek megemésztésre várnak. Sorolom őket:
Th. Mann: József és testvérei
Th. Mann: Úr és kutya (kisregények)
C. Carretto: atyám, reád bízom magam
Örkény I. Tóték
Déry T.: Képzelt riport, A félfülű
Móra F.: Kincskereső kisködmön (újraolvasásra vár, mert olyan idilli, annyi humor van benne)
Rózsa Huba: A világ és az emberiség eredete a Bibliában
Örkény I.: Lágerek népe (újraolv.)
Mustó P. SJ.: Megszereted, ami a tied
André Leonard: Miért hiszünk. A hit érvei
Móricz Zs.: Kerek Ferkó
Mócsy Imre SJ: Nyitott szívvel
Ha jól számolom, 12 kötet. Ha szétszórom elég egy évre. S közben ki tudja, mik nem előzik meg a kirakott köteteket?
Olvasnivaló tehát van, türelmem egy kicsit kevesebb, de fog ez menni.
Amíg olvasok, addig nem írok. Amíg írok, addig nem olvasok, kivéve azt az esetet, amikor egy könyvből másolok ki részleteket.
101. ZSOLTÁR. KIRÁLYI FOGADALOM (Dávid zsoltára) Jóságodról és igazságosságodról énekelek, hárfán játszom előtted, Uram! Az ártatlanság útján akarok járni, mikor jössz már hozzám? Tiszta szívvel akarok élni házamban, szemem nem nézi azt, ami bűnre vinne. Gyűlölöm, aki gonoszat művel, s nem tartok vele közösséget. Az álnok szív maradjon távol tőlem, nem ismerem azt, ami gonosz. Aki titokban rágalmazza embertársát, azt elveszítem. A fennhéjázót és a felfuvalkodottat nem tűröm. Szemem megkeresi a hűségeseket a földön, ők laknak majd velem. Aki egyenes úton jár, az legyen a szolgám, nem lakhat házamban, aki hamisságra hajlik. Aki hazugságot beszél, nem áll meg színem előtt. Reggelenként megsemmisítem az ország bűnöseit, száműzöm az Úr városából a gonoszakat mind. Közöm. Dávid csakugyan tudott hárfán játszani. Ő játékával dicsérte Urát, volt bohóc, aki éjjel bohócmutatványokkal szórakoztatta az Istent a templom csendjében. Más táncolt neki, a szentek mind saját tehetségükkel szolgálták Urukat. Ma is ez a helyes magatartás. A közmondás is azt tartja: Bolond, aki olyan kalappal akar köszönni, amelyen nincs neki. Eddig érthető. A rövid zsoltár második fele mintegy az Isten szemével néz az emberre. Pedig ezt is Dávid mondja, akinek hatalma van, aki naponta igazságot szolgáltat a város kapujában. Úgy akar látni, ahogy Isten lát, úgy akar ítélni, ahogy Isten ítél. Mi is ezt tesszük szelíd formában. Próbálunk mindenkit megérteni, talán mentegetni is, hiszen Isten irgalmas.
2015.11.04. 19:43 emmausz
Írjak vagy olvassak?
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr278050982
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Klári Bodó 2015.11.04. 21:44:04
Mick, már az írással is diétázol? :)))
emmausz 2015.11.09. 22:20:17
Diétáztam, ameddig vidéken voltunk. Nehezen kezelem a laptop billentyűzetét. Igyekeztem tömören fogalmazni. Lám mégis diétáztam az írást tekintve.
Utolsó kommentek