Mickey webnaplója

A szalagmunkás pontosan érkezik munkahelyére. Ha délelőttös, jobbára hat órakor kezd. Odaáll/ül a szalag mellé és a betanult mozdulatokat végzi ritmikusan szünetig. Lazít, mert kötelező, eszik, mert a szalag mellett ezt nem teheti, felkeresi a mellékest, mert a szalag mellett nem teheti, ám amikor a műszak letelik (esetünkben 14 óra), veszi a kalapját, és másnap hajnalig munka ügyében hozzászólni nem szabad. Ideje a saját ideje, magáé és a családjáé. Az évi kimért szabadságát megegyezéses alapon veszi ki. Szabadsága idején függetlenné válik az üzemétől. Helyette más ugrik be a szalagra, s távollétében elvégzi helyette a munkát. Oda megy pihenni, ahová fantáziája és pénztárcája engedi.
Az értelmiségi látszólag szabad.  Sok esetben kötetlen munkaidőben dolgozik. Szabad neki a hivatalos munkakezdés előtt megjelenni munkavégzésre. Szabad neki hét végén otthon gondolkodni egy aktuális probléma megoldásán. Természetesen ezt nem tekinti senki munkavégzésnek. Szabad túlóráznia is, ha főnöke napközben sürgős feladattal látja el. Erre ugyan nem lehet se fizikailag, se szellemileg felkészülni, a rendelkezésre állás idegi terheléssel jár. Ha az előre nem tervezett, váratlan feladatok túlburjánzanak, akkor bizony testi problémák jelentkezhetnek. a ritmustalanságot ember hosszútávon egészségkárosodás nélkül nem ússza meg. És a szabadság? Bőven van, csakhogy a befejezetlen munkákat szabadsága megkezdéséig el kell rendeznie, s mondanom sem kell, hogy mikor visszatér a feladataihoz, nagy halom paksaméta várja, mert itt nincs beugró munkás, megvárják az iratok, hogy a szellemi munkás újfent munkába álljon, és dolgozhat ezerrel, hogy a felgyülemlett restanciát felszámolja. Többet keres a szalagmunkásnál, de sok bizonytalansági tényezővel és stresszhelyzettel kell megküzdenie életpályája során. Megítélése szubjektív. Meg kell harcolnia a tekintélyért, és az se baj, ha a főnökséggel rokoni kapcsolatban áll. Különben könnyen a süllyesztőben találhatja magát.
Ha karakteres a főnöke, soha nem lesz elégedett a teljesítményével. Csak szíves miheztartás végett kap kritikát jobbról és balról, hogy tudja, hol a helye. Nem biztos, hogy megéri irodában, műteremben stb. dolgozni. Magam mindkét féle munkát megízleltem.
Szabadabbnak éltem meg fizikai dolgozóként az életet.
Ahogy szoktam volt mondani. Dolgoztam 41 évet. Ebből kb. 38-at leültem a szó legszorosabb értelmében. Elgondolkozva kérdeztem kollégáimtól: Mondjátok, biztosan arra teremtette az Isten az embert, hogy felnőve leüljön egy székre, és addig üldögéljen rajta naponta, míg csak a nyugdíjas kort el nem éri? Általában furcsán néztek rám. Pedig igazam volt. Kötve hiszem, hogy Isten erre ítélt volna sokunkat. Merthogy micsoda élet ez?    
128. ZSOLTÁR. ÁLDÁS A HÍVŐRE (Zarándokének) Boldog, aki féli az Urat, aki az ő útjain jár. Élvezheted majd, amit kezed szerez, boldogságban és bőségben fogsz élni. Feleséged házad bensejében hasonlít a termő szőlőtőhöz, s mint a hajtások az olajfát, gyermekeid úgy veszik körül asztalodat. Lám, ilyen áldásban részesül az ember, aki féli az Urat. Áldjon meg téged Sionból az Úr, hogy lásd Jeruzsálem boldogságát életed minden napján! És lásd meg fiaidnak fiait! Békesség legyen Izraelnek!  Közöm. Nem csak nekem van hozzá közöm, hanem sokaknak. Noha néhány sor ez az ima, mégis teljes. ) Boldog, aki féli az Urat! Az istenfélelem a bölcsesség kezdete, mint már többször leírtam. Boldogságban és bőségben fogsz élni. No, nem itt, de az örökkévalóságban valószínűleg.
Mint hajtások az olajfát, gyermekeid úgy veszik körül asztalodat. Az előző zsoltár (127.) a fiakat nyílveszőkhöz hasonlította (mi orgonasípokhoz szoktuk).
Áldjon meg téged Sionból az Úr! Az ároni áldás felütése.
Lásd meg fiaidnak fiait! Az esküvői liturgia is emlegeti. Megjegyzem, az átlagéletkor kitolódása miatt érdeme volna megtoldani: Lásd meg fiaid fiainak a fiait.
Békesség legyen! Shalom. Elterjedt köszönésfajta. Vö. Szálem alejkum!