Mickey webnaplója

Nem a stílusa fogott meg, nem szónoki teljesítménye, éppen ellenkezőleg. Meglehet, az előadás módja feledhető, de mondanivalója nem. Üzenete mély nyomot hagyott bennem. Egy régről ismert jezsuitáról beszélek, akit természete miatt nagyon kedveltem. Tőkés Gyuri beszélt nyilvánosság előtt a tamilok között töltött éveiről.  Arról, hogy a pásztor és az ő juhai mennyire egymásra találtak szegénységben, egyszerűségben, barátságos mivoltukban, az Isten országának építésében, egyszerű életmódjukban, mosolygós ínségükben. Abban, hogy úgyszólván eszköztelenül élnek, a vegyszerek használatát mellőzik, az élelmiszeripari adalékokat kihagyják életükből, és a modern telekommunikációs eszközöket is mellőzik, amennyire csak lehetséges.
Ebből az emberből sugárzik a hit, a feltétlen bizalom az Isten iránt. Nem szónokol az egyszerű életmódról, hanem éli, s nem vár a jó alkalomra, hanem mindennapjait hatja át az a lelkület, amelyről beszél. Egyszerű a ruhája, a lakása, a közlekedési eszköze, a konyhája, egyszerű szavakkal ostromolja hallgatóságát, és boldog, amennyire ez csak lehetséges. Van benne szolidaritás, javait szétosztja. Nem vonzza a gazdagság, a jelenben élve keresi naphosszat az Isten akaratát. Amit felfogott Isten rá vonatkozó tervéről, azonnal megvalósítja. Ha alternatíva előtt áll, lelkiismerete szerint dönt és jár el. Őt hallgatva az embernek az az érzése, hogy tán nem is annyira egy jezsuitát, mint inkább Charles Foucauld Jézus kistestvérei társaságának a tagját hallgatja.
Csaknem abszurd ötleteivel a magukat vallásosaknak ismerő hallgatóságát is meglepte. Tőkés György arcán olykor feszültség jelent meg. Azt olvastam ki belőle, hogy ekkora nyilvánosság előtt nem akar teljesen megnyílni, nehogy megkérdőjelezzék hitelességét. Nem mintha nem volna hiteles. De hát társadalmunk tagjaitól annyira messze áll életvezetési elveivel, stílusával, hogy attól tarthatott, esetleg megbotránkoznának mondandóján azok, akik élvezik a telekommunikációs zajt, akik krémek és illatosítók, műszaki berendezések, feleslegesen vásárolt és üzemeltetett ketyerék között unatkozzák végi életüket.  
Érdemes rászánni az időt előadásának végighallgatására.
https://www.youtube.com/watch?v=TA_R0SLO8_k
Ízelítő a Préd 7-ből. MÁSODIK RÉSZ. 
Jobb a bölcsek feddését hallgatni, mint a balgák dicshimnuszára figyelni. 
A jutalom kérdése.
Ne mondd: „Miért van az, hogy a régi idők jobbak voltak, mint a mostaniak?” Mert nem vall bölcsességre, ha ilyesmit kérdezel. ... Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett? Jó napon érezd jól magadat, rossz napon meg lásd be, hogy Isten ezt is jól alkotta... Ne légy túlságosan igaz, és ne mutatkozz túlságosan bölcsnek! Mire való gyötörnöd magad? ... Mire való volna időnap előtt meghalni? ... Nincs a földön olyan igaz ember, aki csak jót tenne, és sohasem vétkeznék. Ne figyelj minden szóra, ... különben meghallod, hogy átkoz a szolgád... Isten az embert igaznak teremtette, de sokféle mesterkedésbe ártja magát. Közöm. A fejezetben vannak furcsa dolgok is. Ide azokat gyűjtöttem, amelyek közelebb állnak hozzám. A régi idők jobbak voltak, mint a mostaniak. Vö. bezzeg az én időmben... Nincsenek jó és rossz idők. Emberi dráma van, elkerülhetetlenül. A szorongás hiábavaló és a halált sürget5i. Nincs a földön olyan igaz ember, aki csak jót tenne. Mindnyájan bűnösök vagyunk.