Hogy kinek melyik komponista életműve fekszik jobban, az – hogy ne mondjam – nagyon is relatív. Egy idős jezsuita szemléltette: Itt az ég, és itt a föld. Na most Bach zenéje rézsút tekint az égbe, Beethovené már az ég alól egyenesen a mennybe száll, Mozart pedig zenéstül a mennyországban van.
Ez lehetséges, ámde egyáltalán nem biztos.
Kurtág sorrendje Kocsis Zoltán szerint: Bach, .... Schubert, Mozart.  
Pilinszky sorrendje Bach, Schubert.
Hozzájuk képest én igencsak mindenevő vagyok.
Azt hiszem, Kodály is így volt ezzel. Neki az volt a véleménye, hogy nincs könnyű-, meg komolyzene, csak jó meg rossz zene van. Ebből következtetem, hogy csak értékes, meg értéktelen kompozíciókat kiötlő zeneszerző van, így hát a maga nemében mind jó komponista jó zenét szerez.
Egy Kocsis Zoltánnal készült interjúban olvasom még Pilinszkyről: Neki Bach volt az alfa és az ómega. Bach, aki „egy személyben volt szenvedő ember, könyörtelen diagnoszta és gyógyító orvos”. (Megjegyzem, Bach – istenadta tehetségén túl – annak köszönheti prosperitását, hogy Mendelssohn előadta egyik passióját. Akkoriban már alig emlékeztek rá, de a passiónak olyan sikere volt, hogy előbányászták a hatalmas Bach-életművet.)
Pilinszky sorrendje zongoristák között Rahmanyinov, s csak utána Rihter és Hortowitz. Rihtert így jellemzi: „Amikor megjelenik a dobogón, hamuszürke, feszült és ideges: szinte menekül a zongorához, hogy erőt merítsen a billentyűkből” – ez abszolút így volt, erősíti meg K. Z.
Azt nyilatkozza Pilinszky: „Számomra Bach elsősorban Isten-bizonyíték.”         
Emlékeim szerint egyszer Kocsis Z. említette Mozartról: Nem szeretnek a művészek Mozartot játszani, mert zenéje önmagában tökéletes. Az előadóművész interpretációjával nem tud semmit hozzátenni, de ha nem jól játssza, tönkre teszi a darabot.  
Ennyi.
Ízelítő az Ezekiel 34. f.-ből:
 Izrael pásztorai
...: Emberfia, jövendölj, Izrael pásztorairól... Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük... A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. ... Ezért hát, ...a pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat és véget vetek pásztorságuknak. ... Izrael hegyein legeltetem őket, a völgyekben és az ország lakott tájain. Jó legelőre terelem majd őket... Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. ..-. Egyetlen pásztort rendelek föléjük, aki majd legelteti őket: szolgámat, Dávidot. Ő legelteti őket, és ő lesz a pásztoruk. Én, az Úr leszek az Istenük... esőt rendelek a kellő időben, áldásos esőt. A mező fái meghozzák gyümölcsüket, és a föld megadja termését, úgyhogy biztonságban lesznek országukban. ... összetöröm igájuk fáját, és kiszabadítom őket azok kezéből, akik leigázták őket. ... Biztonságban élhetnek majd, ...És ti, juhaim, az én legelőm juhai vagytok, én meg a ti Istenetek vagyok – mondja az Úr, az Isten. Közöm. A papok elleni prófécia lényege: „magukat legeltették” a nyáj helyett. A kísértés az Úr által választott papok részére végigvonul a történelmen. A kereszténységben is téma. A szerzetesrendek és a plébániák kialakulását követően a helyi egyház és a missziós egyház kettévált. Még 30 évvel ezelőtt is megjegyezte egy főpap, hogy az egyház zárt akol, ahol a papok körbe-körbe kergetik a híveket. Felmerül még az intézmény és karizma kettőssége, amellyel Ratzinger bíboros foglalkozott mélyrehatóan. Mindkettőre szükség van egymást erősítő és kiegészítő módon. Tény, hogy a küldés minden emberhez szól: Menjetek az egész világra...!