Tegnap tizenöten voltunk együtt ugyanabban a felállásban, mint amilyenben Zamárdiban szoktunk lenni. Tekintettel a párizsi olimpiára, az idei közös nyaralás legalábbis a szokott létszámban nem tud megvalósulni. Ehelyett már egy család foglalkozik a kérdéssel, hogy meglátogatják kint élő testvérüket és családját.
Érdekes módon a többiek részéről a közös balatoni hét nem merült fel. Teljesen érthető módon. A felnőtté cseperedő szanaszét lakó embereket egyre nehezebb összeverbuválni. talán nem is cél. Egy-egy jól megszervezett fél-egynapos találkozó elég arra, hogy információt cseréljenek a házaspárok, családok, és jót játsszanak a gyereket, unokák. Nagyjából ez történt. Hogy összetartó sokaságunkat megörökítsük, idén is készült közös fotó für alle Fälle. (Nem tudjuk, lesz-e idén együtt nyaralás.)
Túl sokat nem tudtam meg e gyerekektől, de hát ez is rendben van. Többek között megfogyatkozott a hallóképességem. Úgy veszem, hogy amit nem értek meg, az biztosan nem nekem szól.
Mi a helyet és a kaját adtuk.
Magam rekedtre olvastam magam a királykisasszonyok életét taglaló mesekönyvet felvezetve.
Megjegyzem, a találkozókon próbálunk megszabadulni ettől-attól a tárgyunktól, könyveinktől.
Azt hiszem, a fogyasztói társadalomban élő kortársaim mindnyájan ezzel a kérdéssel szembesülnek, hogy milyen tárgyaiktól tudnának megszabadulni? Nem is olyan egyszerű a kérdés, mert ki-ki beszerzi, amire szüksége van. Ez könyveikre nézve is igaz. Közel a könyvtár, s a fiatalok kedvükre lubickolnak a kínálatban.
Azért néhány kötet gazdára talált ez alkalommal.
Ma már nem mi szaladgálunk az asztal körül az unokákkal felváltva T. nagyival, és nem nekünk kiabálják az unokák, hogy én még bírom, én még bírom. (Mindig mi voltunk, akik már nem bírtuk szusszal).
Továbbá azt se nekünk kiáltják, hogy elkaplak, elkaplak...
Az újabb generáció az, amelyik még bírja, és ugyanők, akik addig szaladnak körbe-körbe, mígnem sikerül az az elkapás.
Közös témánk rendszeresen a nyelvgyötrők, a különféle nyelvek összehasonlítása, egyáltalán a nyelvek mint olyan szokott lenni. Adódik, hiszen összezsugorodott a föld, és kedvvel mászkálnak ide, meg oda az ide-oda szakadt családok, családtagok.
Rendhagyó évnek nézünk elébe.
2024.03.03. 15:45 emmausz
Célzott rövid találkozás
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr718344773
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek