Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2006.05.24. 13:07 emmausz

Tegnap együtt a család. Akik jelen voltak, s akik nem, de valamiért emlékeztünk rájuk. Úgy gondolom, kimosolyogtuk magunkat. Nem voltak igazán feszültségek, többé-kevésbé elég volt a hely, elfelejtettük a fagyit előkapni a fagyasztóból, de nem felejtettünk el mindenféléről beszélgetni. Megfogalmazódott pl. hogy valós igényünk van jó minőségben szembesülni eleinkkel a papírképekről készült PC-s variációval. Várjuk, hogy elkészüljön a rengeteg régi fotó szkennelve. Később nekiültem a Pályázatfigyelőnek. Féltizenegy előtt végeztem a javítgatással. Közben esett egy kis unokaaltatgatás is.

Itt üt meg a guta.
Órák óta próbálom a lehetetlent.
Feljutni a fapadra,
a MALÉVre,
a Canadian Jetre,
két ócsó jegyé, hogy
párommaa Lyonba.
Nem és nem megy.
Kitöltöm adataimat lazán.
Szigorúan.
Hivatalosan.
Ékezetek nélkül.
Közben kétszer csevegek a MALÉV-üdvöskével.
Türelmes a hang. Okos a tanács, csak az eredmény 0.
Megígérem neki, hogy nem megyek sehova.
Inkább így, meg így csinálja - kérlel.
Csinálom.
Nem megy.
Végül azt tanácsolja, más számítógépen rendeljek jegyet, mert csak a PC-mel lehet gond.
Egyszerűen nem engedi tovább a rendelést.
Elég necces.
Muszáj más megoldást találni még akkor is, ha mindenféle tornamutatvány nélkül rendeltem már az SkyEurope-nél ugyaninnen együltő helyemből jegyet.
Megájj büdös malév, velem nem tolsz ki.
Váralkozó álláspontra helyezkedek.
A SZIT-nél talán sikerül, ami innen nem ment. Nem rajtam múlt.
Javasolom, kérjék az ő PC-jükről.
Javasolom, kérjék meg az igazgatót, fizesse saját domborműves kártyájáról ki a cuccot
s én megadom neki az árát.
Telefon vissza: neki is lapos kártyája van. Azt se fogadja a MALÉV.
Kinek van, kinek van karistolt kártyája?
Hát a mi Katinknak, hát a mi Katinknak.
Nekem az is jó, fogalmazódik meg bennem.
Fizessen ő.
Jön a telefon: mibül? Nincs azon pénz.
Újabb maroktelefonváltás: Adjak fel rá pénzt bankomon keresztül az övére.
Holnapra odaér, így a bankár.
Holnap későn lesz, így én.
Akkor jön az ahá-élmény, a heuréka:
Micának van dohánya,
Kati rakja a magáéra,
anyjuk hívja le róla
a Malév javára.
Fog ez menni.
Telefon az akcióra.
Jó. Kati van, Mica van, kp van.
De közben a századszor bevitt adatok törölve.
Kezdjük elölről.
Neve,
anyja neve,
munkahelyi tel.,
otthoni,
fax,
mobil,      
hová,
mikor,
hányan,
meddig,
retour?
Mire mindent összevakarunk elmegy az idő,
elmegy a gép,
elmegy a kedvünk az egésztől,
az élettől.
Mert elfogy a jegy,
elfogy a türelmünk.
Igaza volt a Ludas Matyinak:
Le a bürokráciával.
[Igazam lett, ötletek sorozata következett még ezután, találtunk jókártyás embert is, de a részleteket
már nincs türelmem ideírni. Maradjunk abban, hogy
több mint tíz ember csuklózott több-kevesebb ideig egy álltó napig azon, hogy
jegyet rendeljünk a malévtől.
Nem sikerült.
Elfogyott a jegy, elfogyott a türelmünk].
Ámen.    

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr1005167254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása