Eljön az a kor, amikor magamra is kell vonatkoztatni: öregek abbahagyhatják. Az utolsó tüntetés, melyen részt vettem, a Kerényi rendezte tüntetés volt vagy négy éve. Az órák hosszat tartó álldogálás nagyon elfárasztott. Mindenesetre akkor úgy döntöttem: több töntetésre nem megyek. Otthon tüntetek a tévé előtt. A Hírtévé előtt gubbasztottam többedmagammal hajnali háromig. A legtöbb, amit láttam, hogy nincs haláleset, hála Istennek. Összerandalírozott a tömeg jónéhány autót. Ezek is sokba vannak, meg a Tőzsdepalota elégetett bejárati ajtaja, ablakai, stb., de mi fogható az emberi élet értékéhez? S mi van akkor, ha emberi áldozatokat követel a tiltakozás? Ki felel értük? Hogyan tehető jóvá a veszteség? Hiányzik-e a polgárháború nekünk amúgy is fogyóban lévő magyaroknak? Ez a kérdés - feleim az Úrban. Mi ér ennyit? (Volnának még kérdéseim a közeljövőt illetően is. Pl.: tessék mondani, a rendőrök tervezett tüntetésén ki fogja biztosítani a helyszínt, a tüntetők?)
Tetszett az államelnök helyzetértékelése, nyilatkozata. Értem, hogy a pártok jó része és a jóérzésű emberek mind Gy. menesztését követelik. Én is kívánom. De nem fog menni. Néró sem ment. Állítólag élvezte Róma égését, mert nevét visszhangozta minden és mindenki. Még többen beszéltek róla. A prédikátor mondja, nincs új a nap alatt. Ami most van, az volt már régen is. Hát igen, hát igen.
Utolsó kommentek