Mickey webnaplója

Három napja szinte folyamatosan Az egyház társadalmi tanításának kompendiuma c. köteten dolgozom, korrektúrázom a mintegy 400 oldalas kötetet.
Sok mindenről szól, jogi terminusokban fogalmaz, három részből és 12 fejezetből áll.   Aki ismeri az idevonatkozó pápai enciklikákat, Quadragesimo anno, Centesimus annus, stb. a II. vatikáni zsinat dekrétumait, főleg a Gaudium et spest, az MKPK két körlevelét (Igazságosabb és testvériesebb világot!  és a családokról szólót), az nagyjából képben lehet [éspedig olyan képben, mely tarka virágcsendélet: csokor, mely az előbbiekből áll össze]. A humanizmustól a szeretet civilizációjának építéséig fut az – Istentől a globalizált világig lenyúló és a teremtést Istenhez visszavezetni kívánó szándék –, hogy elmélázzon a részleteken. Vannak korábban soha meg nem jelent megfogalmazások is benne, vannak aztán olyanok, melyek visszautalnak a zsinatra. Pl. soha nem olvastam még, hogy egy egyházi pápai tanács kinyilvánítja: az örmények genocídiumot szenvedtek el a törököktől. Azt is megfogalmazza az anyag, hogy a terrorista nem mártír, mert cselekedete önmagában rossz és ellentétben áll Isten emberekre vonatkozó terveivel, mikor ostoba módon ártatlan emberek vérét ontja. Nagyon nem szereti a diktatúrát, s helyesen beszél a demokrácia ismérveiről. Lelki szemeim elképzelik, hogy a most regnáló parlamenti koalíció minden képviselőjének a munkaasztalára helyezem a könyvet ingyen, de kötelező olvasmányként: De más lenne itt az élet, ha csak egy tized részük elgondolkozna a rájuk vonatkozó erkölcsi, emberi méltósággal összefüggő, a polgárok véleménynyilvánításával stb. kapcsolatos részekről. Miközben olvastam, az a kényszerképzetem támadt, hogy róluk mintázták a mondatokat, melyek arról szólnak, hogy: Így ne! A kötet minden sora, minden mondata vádolja a jelenlegi parlamenti gyakorlatot. S prófetikusan megállapítja, hogy halálra van ítélve ez a fajta gyakorlat. Érdekes annak a kifejtése is, hogy az egyes nemzetek jogai a globalizmus kialakulásával párhuzamosan nincsenek megkutatva, lefektetve, így a finánctőke játékszereivé válhatnak, melynek megint csak igen súlyos következményei lehetnek. Persze kitér a környezetvédelemre is, s valóban a szeretet civilizációjának tervével zárul (VI. Pál tanításából kiindulva). Ez nagyjából tehát a vége, s kicsit általánosságokban mozgónak érzem első olvasásra. (Lehet persze, hogy nem is lehet konkrétabb.)
Végül ide szeretném biggyeszteni a zsinati dekrétumok közül a GS zsinati határozat végét, mely az utóbbi időben foglalkoztatott. Olyan szépséges, hogy nincs kedvem nagyon megrövidíteni. Ezért itt most bezárom ezt az anyagot, és egy következőben csak annak a szövegét hozom, mintegy jó előre kívánva mindenkinek szép karácsonyt, és az előtte utána következő időszakra jól irányított, céltudatos szép életet. Hát akkor itt most egy snitt jön!