Mire témáim rám találnak, részben el is felejtem őket. Ezért most sebtében beírtam emlékeztetőül a gépbe a két címet. Az egyik
Emmausz
Mostanáig úgy véltem, az Emmausz hímnemű blognév. Részint a két emmauszi tanítvány férfi volt, részint hadd utaljak a magam szamárkodására. Ugyanis azért lett emmausz a blogom neve, mert engem Miklósnak hívnak. A Miki egérre utalva Mickeynek becéznek kb. 40 éve. Micky Maus – M. Maus – Emmausz.
Ám van egy indián vicc. A pösze öreg indián csak ennyit szól: Uff. A kis indián beugrik a tóba, és úszik egy kört. Megismétlődik a dolog még kétszer. A kis indián bepöccen, és beszól az öregnek: Most már uff te, én már eleget úsztam.
De ha az öreg indián egy sápadt arcú nőnek mondta volna, az így valahogy hangozhatott volna: Emma, ússz.
Miből is kiderül, az Emmausz legalább annyira nőnemű, mint hímnemű.
A másik
Rendszerkülönbségek
Program és program között erős különbségek adódnak. Ezt mostanában egyre sűrűbben tapasztalom. Kinyitom az egyik gépet ott, ahol a blogomban egy tenyérnek kellene mutatkozni, egy „I” jelet találok. Megírom hozzá a szövegvariánst, hogy bocs, de nem jön elő a tenyér, térülök-fordulok, s a másik gépen egyértelműen egy jobb kéz tenyerének kontúrjait találom.
Vagy.
Lemásolom a Biblia témaköréből a száz kérdést. Egy ctrl+v-vel bemelem a kijelölt szöveget egy az egyben. Rákattintva mégis minden kérdés elé egy csomó értelmezési jelet tesz a program a tördelők örömére, az olvasók bosszantására.
Ha ez így megy tovább, leírom, hogy hülye azért nem vagyok, s a blogban majd az szerepel: milyen hülye vagyok. Vagy írok a hónapok óta tartó aszályról, az olvasót pedig szemen spricceli a monitorból feltörő vízár.
Nem lehetne megnevelni a programokat, kedves gyártó cégek?
Mit rendetlenkednek nekem, mit okvetetlenkednek, és miért beszélnek vissza. Ezt tanulták az iskolában?
Utolsó kommentek