POST
Ma Krisztus király ünnepe van. Az
egyházi év utolsó vasárnapja.
Ilyekor (ma is) énekeljük:
Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat. Akarjuk, hogy ez így legyen
(Legyen meg a Te akaratod!)
Ma az egyetemi templomban részt
vettünk egy beöltözési szertartáson, utána meg agapén.
Ma folytatódik a hófúvásos szeles hidegedés.
Ma ebédre feléltük a tegnapi
nagykanállal való étkezésről magunkkal hozott maradványokat.
Igazából pihenni kellene, de találtam egy lapot, rajta kétféle fájdalommentes
gyógyhatású akármit. Megpróbálom a lényegét ide másolni, hogy nyilvánosságot
kapjon, hátha tényleg jó.
1. sz. Likőr fokhagymából, citromból. Agyi
erek, szívkoszorú erek szűkülete, általános meszesedés ellen.
Harminc gerezd fokhagymát megtisztítunk a héjától és összenyomjuk. A zúzott
fokhagymához öt egész citromot héjastul apróra vágunk, összemixeljük a fokhagymával.
Hozzáöntünk egy liter vizet, és első buggyanásig forraljuk. A levet leszűrjük, hűtőben
tároljuk. Naponta egy kupicát iszunk belőle étkezés előtt vagy után. A kúra három hetes, majd nyolc nap szünet után
megismétlendő. E két kúra egy évre ad védettséget. Nincs kellemetlen szaga. Oldja
a meszet, mely kiürül a testből.
2. sz. Fehér mustármag. Érelmeszesedés, magas vérnyomás, aranyér,
felfúvódások, gyomorégés ás epebetegségek anyagcserezavarok, köszvény, reuma,
isiászok, pattanások és ekcéma esetén.
A fehér mustármagot megmossuk hidegvízben.
Naponta háromszor étkezés előtt egy csapott kávéskanállal szétrágás nélkül
lenyeljük. A magot a gyomor kilúgozza, a mag pedig emésztetlenül távozik a
szervezetből. A kioldott emulzióknak köszönhető a pozitív hatás. Makacs
esetekben az adagolás emelhető két kávéskanálnyira naponta. A mustármag evésével
kiváltható a fokhagymakúra is! Csökkenti az agyvérzésre való hajlamot,
emlékezetjavító, és a körmök törékenységét megszünteti. Anyagcsere-szabályozó
hatású. A vér megtisztul tőle.
A kúra időtartama hat hét.
Állandó használata nem káros.
A lapon Dr. Nébenführer László neve szerepel János Kórház
felirattal
Egészségetekre!
PS: Utánanéztem a neten a piacon kapható fehér mustármagnak. Találtam egy két dekás kiszerelést: 49 ft-ért. Egy neten rendelhető 25 dekást 341 ft-ért, és egy agrárpiaci ajánlatot: ármegjelölés nélkül, de minimálisan rendelhető tétel 20 tonna. Ez talán túlságos méret. Bár ha az egész országból szövetkeznénk, akik rászorulunk egy-egy kúrára, talán megvehetnénk a minimális tételt. ;-)
PRAE
Bezzeg
az én időmben...
Pálfalvi nevű szolfézstanárom mesélte vagy ötven éve, hogy a szentendrei Duna-parton sétálgatott. Elmélázva itta be a vízen meg-megcsillanó fényreflexeket, fülelte a csendet, hagyta, hogy átjárja ez az időn kívüli környezet. Nyugalmát egyszer csak egy motorcsónak zúgása hessentette el, amint bejött látó- és hallóterébe, óriási ricsajt csapva. Derék tanárunk jelezni akarta, hogy nagy fokú tapintatlanságnak tekinti a csendjébe való ilyeténképpeni beavatkozást. Halántékához nyomott mutatóujjával jelezte, hogy szerinte a motorcsónakos kretén.
2001 tavaszán a kiépített
békásmegyeri gát rézsűjén heverek valahol a Lupa-sziget magasságában. Egyszer
csak felbőg egy nagy motorcsónak, benne pöffeszkedik egy vastag aranyláncot és
sárga-lila-fekete-zöld joggingot viselő pasi és egy nő. A csónak oldalán
karvastagságú rúdba kapaszkodik még valaki, egy fiú, aki megirigyelve a
Mestert, Jézust, csak úgy mezítlábosan – na nem séta tempóban – surran a víz
tetején a rúdba kapaszkodva.
Namármost.
Nekem – tanult modellem szerint – mutatnom kellene ricsajcsináló
felebarátaimnak, miszerint nem normálisak. Azt hiszitek, merném?
Mert valaha tanárom a csöndet
birtokolta és védte annak elrablójától. A mai pöffeszkedő meg rocsót birtokol. És
a mai meg van győződve arról, hogy ő a király, mert drága bádogteknőt tulajdonol.
Megváltoztak az idők, meg a szerepek.
* * *
– Mit készítettek az orosz Pálehben?
– Pléhtányérokat.
– Ez tévedés, méghozzá fatális. Készült ott eredetileg pálehi ikon, később doboz, falra akasztható edény, sőt fa tál is.
Nomen est minden?
Mi: Olvasom a Magyar
anekdotakincsben, hogy mit mondott Esterházy herceg és mit Deák Ferenc.
Összegyűjti továbbá, hogy mit tartott miről Kossuth és Görgey, Széchenyi és
Metternich. Arra jöttem rá, hogy az anekdotakincs zöme meglehetősen gyengécske.
Ha nem tennék elé a notabilitások nevét, aligha volna hajlandó a halandó elolvasni
az egyes történeteket. Eléggé hervasztó dolog ez. Azt jelenti, hogy a
humorosság elismertsége a tekintéllyel arányosan nő. Nem abban áll a humor,
amit mondanak, hanem annak a személyétől függ, aki mondja.
Tapasztaltam nemegyszer, hogy ha tekintélyes ember viccet mesél, illik röhögni.
Ha nem tekintélyes, nem kötelező. Van ebben valami feudális csökevény. Csak a
„főkutya” lehet humoros (másnak nem illik), az „alkutya” dolga a röhögés.
Arra gondoltam, hogy saját poénjaimat megpróbálom Mátyás királynak tulajdonítani, Deák Ferencét pedig sajátomnak feltüntetni. Vajon melyiknek fognak örülni. Megér egy kísérletet.
Hát akkor kapaszkodjatok:
1. Mátyás király udvari bohóca egyszer így kesergett: – Eldugult az orrom, pedig szabadon szeretném venni a levegőt.
– Miért akarsz levegőt venni, te szamár, mikor az ingyen van? – fricskázza meg a pojácát Mátyás király.
Ennek az eredetije így hangzott:
– Eldugult az orrom, pedig szabadon szeretném venni a levegőt – mondja Mica.
– Miért akarsz levegőt venni, mikor az ingyen van – kérdezek vissza.
2. Egyszer egyik látogatóm távozásakor véletlenül az én kalapomat húzta a fejébe, s a saját ócska fejfedőjét akarta nálam hagyni. Rászóltam, hogy tegye csak le, mert az az én kalapom. Ő mentegetőzésképpen megjegyezte, hogy körülbelül egyforma a fejünk. Mire én: – Lehet, hogy körül egyforma, de belül nem!
Namármost. Ha teszem azt: Deák Ferenc mondta (amiként valóban neki tulajdonítják) ezt a poént, másképp csattan. Nemde?
Hát csakugyan ő mondta, noha mondhattam volna én is (ha egyáltalán volna kalapom).
Utolsó kommentek