A londoni buszokon ez a hirdetés jelent meg: Probably there is no God, now stop worrying, enjoy your life! (Valószínűleg nincs Isten, hagyd abba az aggódást, élvezd az életedet!)
Még nem jártam Londonban.Tegyük föl, hogy sokszorosítva megjelent ez a provokatív szöveg.
Próbálok hasonlóságokat találni a Bibliában.
Élvezd az életet – beszélte meg egymással „bölcsen” az első emberpár. Azóta nyögjük.
Hagyd abba az aggódást! Káin abbahagyta, és megölte öccsét.
Valószínűleg nincs Isten, hagyd abba az aggódást, élvezd az életed! – röhögtek Noéra kortársai: és aggódás nélkül elmerültek az élvezetekben, majd a habokban.
Élvezd az életet – mondták a gomorraiak a szodomaiaknak, és viszont. Élvezték az életet, majd végzett velük a vulkánkitörés. (Mintha hasonló történt volna a közelmúltban, Olaszországban. A szakembert büntették pánikokozás miatt, amiért figyelmeztetett a közeledő katasztrófára.)
Mózes felment tárgyalni a Hóreb hegyére, közben nemzete bálványimádásba kezdett. Egy hónapig se bírták ki hamis isten nélkül!
A mai evangélium szerint a gonosz szőlőmunkások kinyírták a szőlősgazda küldötteit (a parabola a prófétákról szól, sőt magáról a Mesterről) és saját fiát is abban a reményben, hogy így övéké lesz az egész nagy szőlőskert. Nem maradt el a gazda (Isten) válasza.
A XX. sz. eleje nagy szabadosságban telt, majd jött 1914. A harmincas évek a jazz, a táncmulatságok, a bárok, a mulatozások jegyében múltak el, olvassátok csak pl. Márai ide vonatkozó írásait. Fütyültek Istenre, majd jött a világháború.
II. János Pál pápa ellen merénylőt küldtek, akiknek útjában volt ő és az Istene, majd megszűnt a Szovjetunió.
A történelmet végigkísérik az Isten elleni felhorkanások, és azok a hatalmas sokkhatások, amelyek elég rendszeresen követik ezeket.
Nem tudok elvonatkoztatni a globális felmelegedés, és az emberi önzés összefüggéseitől sem. Mintha az évek óta tartó szélsőséges természeti reflexiók a Gondviselő válasza volna gőgünkre, ostobaságunkra, mely arról szól, hogy majd mi elkormányozzuk magunkat a szabad piac által, az emberek kizsákmányolása által, a szegények megnyomorítása, eladása, megölése, végsőkig való kihasználása, majd eldobása által, a természet lerablása és elpusztítása által.
A természet pedig, mintha megrázná magát, hogy helyrebillenjen a felelőtlenségünk okozta egyensúlyhiány.
Mindennap tanúi lehetünk ennek. Nem vélem, hogy csak azért sűrűbbek a katasztrófák, mert jobb a tömegtájékoztatás.
Fordítva gondolom.
A jobb tömegtájékoztatás alig győzi beharangozni az újabbnál újabb katasztrófákat.
Újra dackorszakban volnánk?
Utolsó kommentek