Idézek a wikipédiából: »A „hat lépés távolság” elmélet szerint a világon bárki
kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, melyben a két
végpont között maximálisan öt elem van.
Az elmélet Karinthy Frigyes http://emmausz.blog.hu/media/image/200906/1929-es Láncszemek
című novellájában olvasható először. Vélekedése szerint a technológia fejlődése
miatt egyre könnyebbé váló kommunikáció és utazás következtében a társadalmi
kapcsolatok elmélyülése által a modern világ zsugorodik.
Novellát ír, s benne elképzelt figurája rájön, hogy híres emberekhez könnyebb kapcsolatot találni, mint a hétköznapiakhoz, így a
képzeletbeli személy bonyolultabb feladatot tűz ki magának: megpróbál
kapcsolatot találni egy Ford-gyári munkás és saját maga között („A munkás
ismeri műhelyfőnökét, műhelyfőnöke magát Fordot, Ford jóban van a Hearst-lapok
vezérigazgatójával, a Hearst-lapok vezérigazgatójával tavaly alaposan
összeismerkedett Pásztor Árpád úr, aki nemcsak ismerősöm, de tudtommal kitűnő
barátom – csak egy szavamba kerül, hogy sürgönyözzön a vezérigazgatónak, hogy
szóljon Fordnak, hogy Ford szóljon a műhelyfőnöknek, hogy az a szögecselő
munkás sürgősen szögecseljen nekem össze egy autót, éppen szükségem lenne rá.”)«
Eddig az idézet. Mindezeket azért rögzítettem elöljáróban, mert magam in
is bizonyíthatom létezését, sőt!
Ma Úr napja van. Hisszük, hogy a megtört kenyér színe alatt az élő Isten második
személye, a Fiú rejtőzik. Amikor magunkhoz vesszük, bennünk van, mi meg belőle
részesedünk. A bennünk élő Úr s király közvetlen kapcsolatban áll a föld és az
ég minden lakójával. Amit kérünk az Ő nevében, megadja az Atya. Ennek a
perspektívának és a horizontnak a tágassága szédítő és végtelen.
Hisszük, hogy kérésünkre megáldja a velünk szemben jövő, nekünk ismeretlen kismamát,
hisszük, hogy a világ másik részén élő ismerősért, rokonért, barátért szóló
felszólamlásunk nem pusztába kiáltott szó. A vallásos ember hat láncszeme
kettőre csökken.
De azt is hisszük, hogy meghallgatásra talál, ha elhunytjainkhoz fordulunk,
akár, mert beszélni kívánunk hozzájuk, akár, mert közbenjárásukat kérjük.
Hisszük, hogy közbenjárhatunk értük, ha rászorulnak, mert irgalmas az Isten,
aki meghallgatja a szeretetből szóló szavakat, akár csak meg se fogalmazott
érzéseinket, gondolatainkat, félmondatainkat.
A hívő kérhet a test nélküli lényektől is bármit – nevezzük őket ilyen-olyan
angyaloknak. Ők hasonlóak a feltámadott emberekhez, hiszen az utóbbiakról mondja Jézus, hogy
a feltámadás után nem nősülnek, nem mennek férjhez, hanem úgy élnek, mint az angyalok.
(Nem azonosak velük, csak hasonlók.)
Ezzel csak azt akartam igazolni, hogy a földi matematika eltér az égitől, mely több, gazdagabb, értékesebb a földinél, és megbízhatóbb, célratörőbb, gyorsabb,
eszköznélkülibb, eredményesebb, értékesebb - tehát nekünk, embereknekvalóbb.
2009.06.14. 16:54 emmausz
Láncolat égen, földön
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr935168479
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek