Karinthyék jót szórakoztak az eszperentével. (pl. Rengeteg szeszt nyelve nem
megy egyenesen = részeg¸vagy Szerkezet, melyen lesed, lesz-e zene, ehelyett
nyekereg = rádió.) Megszerkesztették a Boci, boci, tarka, se füle, se farka
eszperente változatát is:
Tehenek gyermeke, tehenek gyermeke fekete pettyes, se szerve, mellyel
zengezeteket fejbe vehet, se szerve, mellyel legyeket elhesseget.
Valami bajom volt ezzel a nótával: Nem lehet egy-egyben elzengenem, mert feleslegesen
rengeteg e szerepel benne.
Átírtam:
Tehenek gyermeke, egy szerve se rendes,
Keresek egy helyet, melyben tejre lelek.
Ez már énekelhető. A ritmusa persze törik, de ez a műfaj velejárója.
Reggel megpróbáltam felidézni régen tanult énekeket. Sok
bajom van a szövegekkel. Soha nem vésődtek be igazán, és harcolnom kell
emlékezetemmel, hogy valahogy összekaparjam őket. Ha aztán sikerült, magamban
felidézem a nótát, de sokszor a szakasz sorainak sorrendje nem áll be
megfelelően. Pl. eszembe jutott a Balogh Ádám a nevem sor. De ez nem az első
sora az éneknek. Később esett csak le, hogy a nóta első sora Piros bársony
süvegem.
Ha minden igaz, így szól a természeti képpel (süveg) induló nóta:
Piros bársony süvegem,
Most élem gyöngy életem,
Balogh Ádám a nevem,
ha vitéz vagy, jöjj velem.
Lajta vizét megússza (ma átkelhetne rajta B. Ádám gyalog, s térdéig se érne a víz M.óvárnál.)
Bécs várát ha nyargalja, (megtehetné, nincs határ)
Császár azt megsirassa. (ha volna császár).
Azért ma is elámulok a vers balladai tömörséggel megfogott mondandóján.
Ide másolok még egy cserkésznótát (mert ezeken is törtem a fejemet reggel) két változatban. Az egyik hivatalos, a másik tréfás.
Föl-föl, cserkész pajtás, föl-föl, cserkész pajtás, föl a magas hegyre,
Szedjünk kék ibolyát, szedjünk kék ibolyát a zöld nyakkendőbe,
Jó a cserkész dolga, nincs semmire gondja,
Hogyha megéhezik, hogyha megszomjazik, hát zsákját kibontja.
* * *
Föl-föl, cserkész pajtás, föl-föl, cserkész pajtás, föl a magas fára
Szedjünk döglött békát, szedjünk döglött békát, jó lesz vacsorára.
A combját kirántjuk, csontját szopogatjuk,
Ami majd megmarad, ami majd megmarad, vezetőnknek adjuk.
Utolsó kommentek