Mickey webnaplója

Volt egy híres jazz-dobos: Kovács Gyula. Úgy hírlik, ha telefonon keresték, így jelentkezett: Nevem: Kovács Gyula. Próbálom összekapni magamat. Tegnap kedd volt, és reggel vittem fürdőrucit Tücsinek, hogy a pancsolós edzésen részt vehessen. Ma tehát szerda van. Nevem Gyorgyovich Miklós, és ma délután meglátogattam újra, mert naponta viszem neki az Eucharisztiát. [Aki tudja, ki az, mi az, annak nem kell magyaráznom, aki nem, az vajon megérti-e, ha ide írom. Az Eucharisztia a mi Urunk, Jézus Krisztus egyszeri áldozatának ismételt megjelenítése istentisztelet keretében és a Mester végakaratával egyezően, aki végrendeletben (testamentum) hagyta meg övéinek, hogy cselekedjék az ő emlékezetére a búcsúvacsora cselekménysorát, amikor is kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, tanítványainak adta, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, mert ez az én testem.” Majd a borral telt kelyhet nyújtotta övéinek: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, mely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.”]
Ma is vittem hát neki az Eucharisztiát, és még voltunk nála hárman: Éva, Kinga és én. Ebben a sorrendben. Holnap felmegy Klárika és én.
Tücsivel kibóklásztunk a házzal szemközti padokra, és ott „élveztük” a +30 fokot. Ma ugyanis még mindig ekkora a meleg árnyékban. T. javulgat, ahogy tőle telik. Szeretné, ha be tudná hajtani merev térdét. Valami a belső oldalon pedig szúr odabent, ha befelé kívánja fordítani műtött lábát. Mindenesetre sok türelmet kíván tőle a lábadozás időszaka.
Cége [Szent István Társulat] új boltot nyitott a héten. Az esemény fontosnak számít. Az új bolt érdekessége, hogy eleve az ökumené jegyében nyitott. Mint a Szent István-könyvhéten, itt is megjelennek az egyéb keresztény felekezetek kiadványai. Pl. kapható református Biblia.  
Lefelé jöttömben egy mókus légtornázta át magát balról jobbra egy villanydróton. Végigszaladt a tetején, minként belül az áram. Lejjebb – meglepetésemre – a buszmegállóban újabb emlékműre lettem figyelmes. Kettőskeresztben végződő póznák között angyalos, címeres zászló. Mellette még két fapózna, tetejükön aranyozott félhold és nap. Vélem, hogy erdélyi jelképek.Közelebbről megnézve úgy tűnt, mintha hiányozna egy négyszögletes gyepdarab, lehet, hogy egy tábla volt, amelyen felirat jelezte: minek az emlékét őrzi ez az alulról megvilágított lobogó. Láttam a földre tett világítótest üvegét.
Hát így csavarodunk lassan az őszbe – egyelőre dögmelegben.