Mickey webnaplója

Sokféle analógia kínálkozik arra, amikor ráun valaki valamire.
Ilyen a gombaszezon idején az őzlábgomba már-már fegyelmezetlen sokasága,
ilyen az elcsépelt sláger,
ilyen az unásig gyakorolt etűd,
ilyen a kilószámra gyűjtött bélyeg. És
ilyenek idén a havas tájfotók.
A csúcsot néhány napja állítottam fel, újabb 40 képpel.
Tücsi reménykedik, hogy abbahagyom a téma fotózását, mert
ha kinéz az ablakon, ugyanezt látja,
ha bekapcsolja a tévét, ugyanezt látja.
Ha kilép az utcára, ugyanezen a matérián csúszkál.
Csakugyan monoton (egy tónusú) a táj, az időjárás.
Havazik, kisüt a nap, szikrázik a hó, sózzák, sárgás homokszínű lesz a keveréktől az út, kiássuk a kocsit,
havazik, kisüt a nap, szikrázik a hó, sózzák, kiássuk a kocsit, és eldobáljuk más kocsik elé a latyakos havat.
Ma reggelre 6 cm-es hólepte el az utakat, az autókat… Minden kezdődik elölről.
Ám ahova hét végén tartunk háztűznézőbe, Szombathelyre, Elviráékhoz, ott még cudarabb a helyzet, 15-20 cm esett.
Reggel a síparadicsomokat sorolta a tévé a hóvastagságra vonatkozó adatokkal. Donovaly, Zakopane kb. 100-105 cm, a környék ismertebb sípályáin (Villach, Tarvisio stb.) hasonló a helyzet.
Lehet, hogy a francia Chamonix viszi el a pálmát a maga 405 cm-es hótakarójával!
Idén nem hazudnak a síparadicsomok, mert mindenütt hatalmas mennyiségű hó esett, de nem volt ez mindig így. Megfigyelők szerint pl. az amerikai síparadicsomokban érdekes módon 23%-kal több hó esik hétvégenként, amikor mindenki ráér. Hát az idén erre a túlzásra semmi szükség nincs.
Éva mesélte tegnap (felhívtuk, mert születésnapja volt), hogy a negyven centis hó – náluk a Jura hegységben – az esőzés következtében húszcentisre töppedt, de újabb 10-20 cm-nyi esett a napokban. Íme, a nyugati szél ide is elhozta a fehér nedvességet. Lásd fent. (A szélirány miatt kis fáziskéséssel általában megörököljük azt az időjárást, ami tőlünk nyugatra éppen aktuális.)
Éva elmondta, hogy Matyikát a barátjához csatlakoztatták: egy hétre a baráti család Vogézek-beli (Vosges) üdülőjébe vitték sízni. A hét végén hozzák vissza.
Summa summarum: Hiába havazik erősen a fél világon, nincs több havas kép. Elég volt. Legközelebb virágzó cseresznyefákat szeretnék fotózni.
Megnéztem a térképen, milyen hegyekre láttak Lyonban Éváék: Nyugatra a Lyoni hegységre, mint a Massif central keleti nyúlványára esett kilátásuk (mekkora viharok jöttek afelől villámokat szórva szüntelen), észak-keletre pedig a Jura, mögötte, illetve délebbre az Alpok látszottak. Most a Jura északi csücskére költöztek.
Érdekes látni, hogy a Saone, mely Lyon egyik folyója, északról jön lefele, melybe balról beleömlik az a folyó (Doubs), mely mostani környékük Besancon folyóvize. Ha meggondoljuk, akár hajókirándulást tehetnének Lyonba. Az is érdekes, hogy korábban is folyóparton éltek: Sens folyója az Yonne volt. Emlékszem szépséges, virágos hídjára.