Ezelőtt 15 évvel történt. Már a Távlatok szerkesztőségében dolgoztam, amikor felmerült, van-e tökéletes kiadvány, vagy nincs.
Én a népművészeti vállalat tapasztalataira támaszkodva azt mondtam, hogy nincs hibátlan emberi tevékenység.
Miért?
Korábbi munkahelyemen többek között kézi csomózású szőnyegeket is forgalmaztunk. A termelők emlegették, hogy a gépi lehet, hogy egyenletesebb, lehet, hogy hibátlan. A kézi csomózást emberek végzik mustra alapján. Kizárt, hogy ha egy négyzetméteren belül százezer csomót kötnek, egy-egy szín hibás voltát ne lehetne kimutatni, ha a szakértő a fonákjáról vizsgálja a szőnyeget.
Ugyanígy van ez a folyóiratok-könyvek esetében is. A gépíró beveri a szöveget, a korrektor nézi-nézi az írás-„szövet”-et, és a legtökéletesebb koncentráció sem elég ahhoz, hogy minden hibát kijavítson. Akármibe lefogadom, hogy marad benne hiba.
Én éppen azért kerültem a laphoz, hogy segítsek ezeket feltárni, persze sok más egyéb tevékenység mellett.
Így kaptam a feladatot: ha tehát nincs hiba nélküli lap, akkor keressek a tördelésre kész anyagban hibát. Több apró-cseprő elütés mellett megtaláltam, amit kerestem. Kb. a lap közepe táján, az ötvenedik oldalon szerepelt ez a szöveg:
„Congar megmutatja, hogy a hit eredeti lényegi egységét (ez organikus, szentségi vagy misztériumjellegű volt, Krisztus Testének egysége, amely magában foglalt sok különféleséget, feszültséget, sőt különbséget is) a pápák – Damaszkusz pápától (366-384) kezdődően – fokozatosan látható, teljes egységgé alakították, amelyet Róma verifikált.”
Húha – mosolyodtam el –: Ki volt az a Damaszkusz pápa? Halvány emlékeim szerint csak Damasus pápa létezett, Damaszkusz pedig csak földrajzi név. Persze, hogy persze…
A leiterjakabot időben kijavították, úgy is jelent meg a 20. számban, amelynek a digitalizálására való elkészítését éppen ma fejeztem be.
Éljen hát Damasus pápa!
Nélküle lehet, hogy nem sok sót nyaltam volna meg a szerk.-ben.
Bár ki tudja?
Utolsó kommentek