Mickey webnaplója

Véleményem a valóságról, annak egy-egy kiragadott darabkájáról. Főleg irodalomszeretetem, vallásom, kedvelt zenéim, saját élettapasztalataim lenyomatai ezek a rövid írások, amelyeket naponként megfogalmazok. Tehát egyfajta napló, füves könyv, önéletírás, (családi) eseménytár, benyomásaim laza szövésű összegzése mindarról, ami körülvesz. Reményeim szerint fotóimmal tarkítva.

Friss topikok

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korri... (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közös... (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!

Utolsó kommentek

  • exbikfic: Mielőbbi gyógyulást kívánok! (2024.02.14. 22:27) Hamvazószerda
  • exbikfic: Gyors javulást és teljes gyógyulást kívánok! (2022.12.09. 23:35) Covid
  • esperanto: Az ablakon bestírol Azt hiszi a szeme fírol Nem fírol a szeme Bekrepált a spine ez így jobban rímel (2022.08.24. 11:10) Versek így meg úgy
  • Klára Enikő Ágnes Hegyi: Köszönöm, Miki, a megfelelő reakciót! Visszafogott, ember léptékű! Élatfogytiglan kell talán korrigálni az embereket és dolgokat - és magamat is persze. Minden jót! Klári (2022.04.06. 11:07) Ide figyelj...
  • exbikfic: Mick, idézgesd csak azokat az utcákat, neked (és remélem, másoknak is) való téma lesz most a közösben! :) (2022.02.21. 16:33) Járt utat járatlanért el ne hagyj!
  • Utolsó 20

2011.02.20. 16:07 emmausz

Nullától hatig

Valaha a talpán álltak a dolgok, ma sokszor a fejük tetején. Valaha a príma volt a legjobb felelet az oskolában, a szekunda pedig a rossz. Aztán az egyes lett a jeles, mert az számított a legelsőnek, a leg-„prímább”-nak. Ezt követték sorra a többi jegyek egyre gyengébb teljesítményt jelölve talán a négyesig bezárólag. Mindenesetre a talpán állt a számsor. Később fordult a kocka. Ha nem volt földed, legyen földed, ha volt gyárad, ne legyen gyárad, ha egyes volt az első helyet jelző osztályzat, akkor mostantól legyen ez az ötös. Hogy miért éppen az ötös? Nem tudom. Mondjuk azért, mert a vörös csillagnak öt ága van.
Amióta csak az eszemet tudom,  és amióta csak részt vettem a közoktatásban, mindvégig egyestől ötösig lehetett érdemeket szerezni.
Kivéve a magyart a piaroknál. Ott hét részre voltak vágva az elismertség fokozatai. A két szélét megtoldotta megboldogult tanárom egy-egy osztályzattal. Ezeket a szélsőséges jegyeket ritkán alkalmazta, persze hivatalosan soha. De amúgy meg igen.
Nullást az kapott, aki nem dolgozott meg az egyesért. Merthogy tanárunk indoklásában ez állt: Az egyesért meg kell dolgozni. Ez a munka ugyan eredménytelen, azért csak egyes, de a tanulás teljes elhagyása esetén még ennyi sem jár.
A másik szélsőséget a zseniknek ítélte meg kivételes alkalmakkor.
Több ilyen adódott a négy gimiév során: kb. 3, esetleg négy ízben. Én mára csak egyre emlékszem fél évszázad távolából.
Tanárunk feltette ezt a csavaros kérdést: Mit jelent az, hogy „a területre való behajtás hatóságilag tilos”.
Dermedt csend ülte meg az osztálytermet, dermedt aggyal reméltük, hogy rájövünk, mert aki megfejtette ezeket a kivételes kérdéseket, az hatost kapott érte, ami megfelelt két ötösnek az ő matematikájában.
Mi tagadás, nem jöttünk rá.
Így elárulta a megfejtést:
Hogy valami hatóságilag tilos, az azt jelenti, hogy az a valami ugyan hatóságilag tilos, de egyébként szabad. A kevesebb ugyanis több volna: Ha a behajtás tilos, akkor tilos és kész. Aki mégis bemegy a területre, számoljon a retorzióval. Ha viszont csak hatóságilag tilos, akkor nyugodtan bemehetsz, csak arra ügyelj, hogy ne jöjjön rá a hatóság.
Miközben ezeket az okosságokat lejegyeztem, eszembe jutott, hogy tanáraink még „daci”-nak mondták az egyest, mi már „karó”-nak. A kettes bélás volt valamiért. Ne kérdezd, miért. A zsargonnak nincsenek logikus szabályai. A jobb jegyek nem kaptak álnevet. Minek is, azokat már néven lehetett nevezni szégyenkezés nélkül.
Oroszra orosz jegyet kaptunk: az egyes egyinyica, az ötös pityorka névre hallgatott.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr125169257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása