Mickey webnaplója

Esik.
Mármint az eső.
Így mi is elesünk a rettentő nagy átmérőjű Telihold megtekintésétől. Pedig el a babonásság határáig mindenféle szörnyűségekről fecsegnek a bulvárlapok. Most aztán földrengéseket szít a földközelbe került égitest, a várandósok seregestül megszülnek, s ki tudja még, hogy az érzelmi labilitáson túl miféle bonyodalmakat okoz a telihold. Mindenesetre óvják a sebészeket attól, hogy műtétekbe kezdjenek. Mindent összevetve, egy ilyen holdközelség hatásait tekintve messze veszedelmesebb a vérszívó vámpíroknál, talán még magánál  Drakulánál is, csak legyen a huhogásoknak felvevő közönsége.
Itt a nap nyitánya a szokásos, a macskákat kiengedem, a spalettatáblákat kinyitom, hatféle gyógyszeremet bekapom egy bögre tejeskávéval, hogy a beszedett nyugtatót egy kis idegesítő szerrel kompenzáljam.
Már háromnegyed nyolc, de a fiatalok még ágyukat nyomják teljesen érthető okokból. Tegnap este a pici Flóra kb. három óra hosszat sírt – megvigasztalhatatlanul. (Apám szavai ugranak be: Hadd sírjon. Erősödik a tüdeje. Mivel heten voltunk testvérek, elég gyakran erősödött valakinek a tüdeje. Csakugyan utóbb megszoktuk.)
Visszatérve Flórácska hangicsálására, nem tudni, a megnövekedett telihold¸ a biztonságos helyre való visszavágyás nosztalgiája? Ki tudja, mi készteti a sírásra? Mindenesetre átaludta az éjszakát teljes csendben. Ez a csend most is tart, ezt használják ki a többiek egy kis pihenésre. Tehetik: a hét vége elkezdődött, senkinek nem kell iskolába, munkahelyre sietni.
Még idén nem említettem, de mostani tapasztalatom is az, mint az évekkel korábbi: Amerre járok, más arányokat találok a kutyák és gyermekek számát illetően. A mi környékünkön rengeteg kutyát „sétáltatnak” a gazdik, és számarányukhoz képest sokkal kevesebb kisgyereket. Ahol most vagyunk, először is egy kis falu, ahol érthető volna a házőrzők számának a növelése. Nem ezt tapasztalom. Hanem azt, hogy alig találkozni kutyával. Összesen tízet nem számoltam össze, gyerekeket annál többet.
Mielőtt azt gondolná valaki, hogy a kutyák ellen morognék, az téved. Megértem a magyarok kutyatartási szokásának az okait, de sajnálom, hogy olyan tömegben kötődnek a négylábúakhoz, ahelyett hogy gyermekeket nevelnének. Igyekszem gyorsan megjegyezni, hogy azt is érteni vélem, mi az oka annak, hogy fogynak a kisgyermekek.
Mindenesetre végtelenül sajnálom, hogy így van.