Mickey webnaplója

Aki rá szokott kattintani a fotóim linkre, a másfélhetes nyaralásunk képeiből válogatott több mint kétszáz felvételt talál. A legeslegutolsó közülük egy igen prózai valami. Az általam utolsóként vett havi BKV bérletszelvény. Lám még mindig támadnak új dolgok, melyek még sose fordultak elő életemben. Ilyen meglepetés volt számomra az is, hogy Zsuzsa beavatott egy titokba. A Mickey Mouse csak magyarul Miki egér, az angolban a Mickey a Mihály beceneve, tehát Misi. A fene tudta, hogy valamiért, tán a hangzás miatt lett Miki egér a Misi egér. Így tehát nemcsak Misi is lettem, hanem az is maradok, mert mindenki így ismer. Beceneveimnek egyebekben se szeri se száma, legutolsóként a „Dídádú nagyapa” címet ragasztotta rám Ágoston unoka, aki lassan piarista kisdiák lesz. 
A napom igen gyorsan elszállt.
A reggeli rutinok után nekiálltam – még elviselhető forróságban – kitakarítani az erkélyt. Leszedegettem a muskátlik leszáradt leveleit, felraktam őket eredeti helyükre. Most ott kíváncsiskodnak a könyöklő tetején, s hozzák újabb virágaikat, zöld leveleiket.
Postára is mentem csekkeket feladni, majd rendeztem a fent említett fotókat, megszabadítva őket legfeltűnőbb csököttségeiktől. Mind kapott valamiféle képcímet, aláírást.
Jó a picasa képkezelő program. Segítségével sikerült néhány kép színhőmérsékletét az eredetire beállítani. A zavaró momentumokat kiemelni, a képek mondanivalójának alárendelni színeit, élességét, kivágását.
Hát ez lett belőle, mint ami az albumban látszik.
Még a nap eseményei között szerepel, hogy megírtam: mi történt velem 1962-ben. Sokkal több történt egyebekben, mint amiket ott sorolok, de hát ki olvasná el, ha kitérnék egy posztban minden epizódra.