Timeo danaos et dona ferentes… (Ugye hát: félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is), hangzik el Laokoon szájából Vergilius Aeneisében utalva a görögök Trójába cipelt hatalmas falovára.    
A helyzet jottányit sem változott mára. Talán soha nem volt tapasztalható akkora általános bizalmatlanság, mint századunkban.
Timeo mindenkitől, aki a javunkat akarja (de, mint ismeretes, mi nem adjuk).
Félek a bankok kedvező ajánlataitól, a különféle megtakarítások számomra rendkívüli előnyeitől, de félek az Eu nagylelkűségétől,
az IMF segítőkészségétől,
a nációk fellázításától egymás ellen,
a szerencsejátékosok biztos tippjeitől,
a különféle sarlatánok mindent gyógyító hókuszpókuszaitól,
az influenzavírus ellen alkalmazott vakcinától,
az engem elnyert ajándékom átadására invitáló telefonoktól,
attól, hogy én vagyok a 10 000. látogató és ezért hálásak nekem…
a lakásokra szervezett termékbemutatóktól,
a pártok népboldogító programjaitól,
a velünk egyre többet külföldi politikusok kéretlen beavatkozásaitól,
a klónozott növényektől,
a tévéadókon sugárzott pokolbéli jelenetek elharapódzásától,
a reklámok gátlástalan hazugságaitól,
a kórházas, harcos, gyilkos, erőszakos filmek elburjánzásától,
a gyógyszergyárak szuggesztiójától, miszerint egészségem sosincs rendben,
félek a kockázatoktól és a mellékhatásoktól…
Ha akarok.
Ha nem akarok, nem félek semmitől és senkitől.
A Bibliában 365-ször fordul elő: Ne féljetek!
Nem bánom: szökőévenként egy napnyit félek.