Mickey webnaplója

1. Ha az internetes antikváriumtól rendelek könyvet, megkérdik:
 küldjenek-e ajándékkönyvet? Rendszerint beikszelem. Hátha.
Illúzióim nincsenek. Általában olyan művek érkeznek,
melyek forgalmi értéke keresettség hiányában nulla.
Viszont némi szellemi izgalmat okoz a dolog zsákbamacska jellege.
Így kaptam már egy régi kiadású Magyarország útikönyvet,
tán Fehér Klára dobta össze. Utóbb egy pornó témájú ponyvát.
Olvasatlanul dobtam a szelektív hulladékgyűjtőbe;
legutóbb pedig Mester Ákos interjúkötetét: (Ki ül a székbe?)
Tizenkét beszélgetés szerkesztett változatban. A 12 kérdezett
főből Gobbi Hildán kívül mindenki férfi. Kicsit meglepett.
Ezt a könyvet nem dobtam el. MÁ megkérdez pl. szocialista
politikusokat, hogyan értékelik saját szereplésüket. 2012-ben
olvasva mintegy „felülről” látom már, ami volt. Éppen ezért
jól elszórakoztatott az 1987-ben kiadott kötet, hiszen akkor
már erős volt a mozgolódás, árnyaltabb a fogalmazás, és
szinte minden szereplőt úgy-ahogy ismertem. Ennélfogva
könnyen emészthető olvasnivalót kínált a szerző,
vonatozás közben kikapcsolt.
2. Már említettem egy másik könyvet, melyet végigolvastam.
Ez egy tegnapi misztikus, Faustyna Kovalska Naplója.
Elhatároztam, hogy néhány megállapítását megidézem,
mielőtt visszaviszem a könyvtárba a kötetet. Próbálok 
„szorítkozni”, mint Tömörkény Mihály bá-ja a bíróságon.
Nem lesz könnyű. A lengyel apáca az idézett szövegeket
Krisztustól kapta.
– Egy prófécia év megjelölés nélkül: ,,Írd a következőket:
Mielőtt igazságos Bíróként megjelennék, először eljövök
mint az irgalmasság Királya. Mielőtt az igazság napja elérkezik,
az embereknek a következő jel adatik az égen: Kialszik
minden fény az égen, és nagy sötétség lesz az egész földön.
Akkor megjelenik az égen a kereszt jele, és az Üdvözítő
kezeinek és lábainak sebhelyeiből hatalmas fénysugarak
áradnak ki, melyek egy ideig bevilágítják a földet.
Ez röviddel a végső nap előtt történik.” (28. o.)
– „A hiábavaló kutatásokat hagyd a világ bölcseire, én
téged mindig kisgyermeknek akarlak látni.” (93. o.)
– [Jézus festet egy képet maga-magáról, hogy irgalmasságának
ez legyen a szimbóluma. A képen a fehér ruhában álló
egészalakos Krisztus. Alul felirat: Jézusom, bízom benned!]
A képről magyarázat: „A halvány sugár a vizet jelenti,
mely a lelkeket tisztítja meg; a piros a vért jelenti,
amely a lelkek élete… e két sugár irgalmam bensejéből tört elő,midőn
a lándzsa haldokló [még élt, amikor  lándzsát szúrtak bele! Gy. M.]
szívemet megnyitotta a kereszten. Ezek a sugarak elrejtik a lelkeket
Atyám haragja elől. Boldog, aki ezek árnyékában fog élni,
mert Isten igazságos keze nem éri el. Azt kívánom, hogy a
húsvét utáni első vasárnap az Irgalmasság ünnepe legyen…
aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó
büntetés teljes elengedését nyeri el. Az emberiség mindaddig
nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz” (95. o.)
Nekem ez az ábrázolás és a hozzá fűzöttek Mózes rézkígyóját idézik.
– „…egyetlen ár van, amiért megvehetjük a lelkeket – ez az ár:
az én kereszthalálom szenvedéseivel egyesített szenvedés.
A tiszta szeretet megérti ezeket a szavakat, a testi szeretet
nem fogja fel őket soha.” (101. o.) [Párhuzamos egy másik
megfogalmazással: A szeretet ára az ártatlanok szenvedése.]   
– „Ha Isten minket irgalmassága munkatársainak tett meg, …
szeretetünknek minden lélek iránt nagynak kell lennie…
egészen azokig, akik még nem is ismerik Istent.
Imáinkkal és önmegtagadásainkkal eljutunk a
legvadabb országokba is…” (162. o.)
Az „akik még nem ismerik Istent” szeretettel fogalmazza meg 
azt, amit mi megszokottan a „pogány” jelzővel intézünk el.
– ,,Ha elgondolkozol arról, amit neked a lelked legmélyén
mondok, ebből sokkal több hasznot nyersz, mint ha sok
könyvet olvasnál. Ó, ha a lelkek hallgatnának arra, amit
szívük mélyén mondok nekik, rövid időn belül a szentség
magaslataira emelkednének.”  (173. o.)
– „Tudd meg..., hogy minden teremtmény, tudatosan vagy nem,
akár akarja, akár nem, mindig az én akaratomat teljesíti.” (174. o.)
– Egy apácának üzeni: „Mondd meg neki, hogy a bizalmatlansága
jobban sérti a szívemet,mint a vétkek, melyeket elkövetett.”
– Egy misztikus megtapasztalás: ’Jézus tudatta velem,
milyen kedves előtte az engesztelő ima. Azt mondta:
,,Egy alázatos és szerető lélek imája lefegyverzi Atyám haragját,
s levonja az áldások tengerét.” Az imaóra után a cellámba
vezető út felénél körülvett egy sereg óriási fekete kutya.
Ugráltak, üvöltöttek, s darabokra akartak szaggatni.
Észrevettem, hogy ezek nem kutyák, hanem ördögök.
Egy közülük dühösen ezt mondta: ,,Amiért ezen az éjszakán
annyi lelket elvettél tőlünk, darabokra fogunk szaggatni.”
– Azt válaszoltam: „Ha ez a legirgalmasabb Isten akarata,
szaggassatok darabokra, megérdemlem, mert minden
bűnös közül a legnyomorultabb vagyok, Isten pedig minden
időben szent, igazságos és végtelenül irgalmas.”
E szavakra így kiáltottak: ,,Meneküljünk innen, mert
nincs egyedül! Vele van a Mindenható!”
Eltűntek, mint a por és az utcazaj. Én pedig nyugodtan
bementem a cellámba, Te Deumot mondtam, s
elgondolkodtam Isten végtelen és mélységes irgalmán.’ (100. o.)
– „…a haldoklás pillanatában Isten megadja a lelkeknek a
belső világosságot, s ha a lélek is akarja, lehetősége van
visszatérni Istenhez. De néha annyira megkeményedett már
némely lélek, hogy tudatosan a poklot választja. Meghiúsítja
más lelkek érte mondott imáit, sőt Isten igyekezetét is.”
(423. o.) [Később, tőle függetlenül P. Boros László SJ
egészen hasonló következtetésekre jut. Gy.M.]
– „Midőn Lengyelországért imádkoztam, ezeket a
szavakat hallottam: »Különösen megszerettem Lengyelországot.
Ha akaratomat engedelmességgel fogadja, hatalomra és
szentségre emelem. Szikra lobban belőle, amely előkészíti a
világot végső eljövetelemre.” (430. o.)
Nem tudom, most hol tartunk. A közlések a múlt század 30-as
éveire esnek. Több ízben az Úr Faustyna értésére adja,
hogy azért nem fejeződött be még a világ, mert akadnak
 – nem túlságosan sokan – áldozatos tiszta és szent életű
 kiváló emberek, akiknek a kedvéért Isten még létben tartja
a Földet. Nehezen értelmezhető ez, de nem lehetetlen. 
Az a vicc, hogy a csuda se tudja, kik ezek a rendkívül
értékes tiszta emberek. Nyilván egyszerűek és névtelenek.
Itt abbahagyom az idézetek közlését, melyekből tucatjával lehetne hozni.