Mickey webnaplója

éltem meg ma.
1. Ma nem működött a kánikulában felállított Óbudai Párakapu. A hőség hűvösre váltott. A párakapu helyett – nemcsak a kapu nyílásában, hanem – az egész kerületben szemergett az eső.
Esett rendesen.
Jól esett.
Jólesett a régóta várt hűvösség. Egy szál T-shortban mászkáltam a 15 C-fokos utcán. Mentem boldogan feladni a csekkeket a postára. Kérdezték reggel:
– Nem fázom?
– Hogyan is fáznék, amikor le se tudom venni egy centis, bőröm alatt növesztett overallomat, pulóveremet.
2. Ma sokat unokáztam.
Mert megtehettem,
mert nagy és kölcsönös a kötődésünk a huncut kópéval.
mert kell neki az egyedüllét, de egy határon túl tiltakozni kezd, és jól érzékelem ezt a limitet,
mert nyiladozik az értelme, és szeretném érteni a jelzéseit,
mert született színész, jelentős arcmimikával, és elgyönyörködöm a rezdülésein,
mert ahogy meglát, széles mosoly ül ki az arcára,
mert ahogy meglátom, az enyémre is,
mert örül a személyének szóló foglalkozásoknak,
mert nagyapa nyelvet is tanul az anya- és apanyelven kívül,
mert olyan fotogén,( ma pl. az ötágú csillár fényét tükrözte vissza a „Csillagszemű”),
mert helyettem is eleven, rúgkapál, mint a táltos paripa,
mert együtt szeretjük a klasszikus zenét,
mert tudtam, hogy ma szülei elviszik két napra a másik nagyszülőkhöz.
A Madonna della Strada oltalmába ajánlottam az útra kelőket.
3. A Napút c. folyóirat egyik korábbi számának Óbuda a témája. Élvezettel olvasgattam a legkülönfélébb beállítottságú és ismertségű írók dolgozatait, melyeket rendre az én Óbudám témában követtek el. Alig akad közöttük őslakó. (Pl. kelta, római)
Mi is … hogy is volt az? … igen, mi kb. 23 éve lakunk Aquincumban. Nem állítom, hogy 2300 posztom Óbudáról szól, de elég sokat emlegettem, emlegetem blogomban. Azt viszont igaznak vélem, hogy az utóbbi időkben a kerületet fotózókkal állnám a versenyt. Minden évszakban, minden általam érdekesnek látott témáról készítettem digitális fényképet, melyek száma három- és ötezer közé tehető.      
Visszatérve a kerületről szóló esszékre, sok érdekességet megtudtam, sok ismerős arcél felrémlett olvasás közben, s örömmel raktároztam el az új és kevéssé új információkat.
Jó kis kerület ez.
Tévedek!
Azt hiszem, a legnagyobb budapesti kerület.