Egy kommentben olvasom: Egyik kedvencem a Guadalupei Szűz Mária.
Isten látja lelkemet, Mária-tisztelőnek tudom magamat. Mégis van abban valami mosolyra fakasztó, hogy hányféle Szűz Mária létezik. Elkezdem felsorolni őket, de nem fejezem be. Mert nem lehet befejezni. A Mária-jelenések ábrázolásai ugyan eltérnek egymástól, s így keletkeznek czestochowai, lourdes-i, La Salette-i, medugorjei, stb. Máriák. Csak még néhány magyart teszek ide: A Kövi Máriát, merthogy az tőlünk mindössze egy HÉV-megállónyira van a Szentendrei úton a város irányában. De Makkosmária is a városban van, és még néhány. Máriapócstól Máriagyűdig, a győri könnyező Madonnától Feszty Masa Úti Boldogasszonyáig még igen sokféle Mária létezik csak Magyarországon. Rendben van. Az emberek fotói sem egyformák. A Mária-ábrázolások sem azok. Nagyon fontosnak vélem azonban tudatosítani, hogy ha kétezer féle ábrázolása volna is Máriának, mindegyik egy azon személy, az Istenanya, a Szeplőtelenül Fogantatott, az Istenszülő, a magyarok patrónája, aki a Föld még több mint 30 országának valamiképpen védőszentje. Csak kettőt emelek ki közülük: Szlovákia védőszentje a Fájdalmas Szűzanya, és Mária Mexikóé is.
Aki tehát megfogalmazta, hogy kedvence a Guadalupei Szűz Mária, azt fejezte ki, hogy az a történet, amely az indián égi kalandjáról szól, s a mely belengi a helyi ruhadarabra festett Mária-képet, amelyről a NASA-vizsgálat kimutatta, hogy a kép színei nem a textilbe ágyazva léteznek, hanem mintegy fölöttük lebegnek, és fogalmuk sincs anyagi összetételéről, mibenlétéről, nos, ez az ábrázolás és történet állhat közel a kommentelő szívéhez.
Ám amikor azt imádkozzuk Maurice de Sully, Párizs püspöke nyomán – aki a párizsi Notre Dame-ot a 13. században elkezdte megépíttetni (és ahol először alkalmaztak az építkezéskor talicskát) –, hogy „Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján”, akkor – bármely kegykép előtt tennénk, bármely kegyhelyen vagy éppen szobánk csendjében – ugyanannak a személynek a közbenjárását kérjük, a Theotokosét, az istenszülőét.
Más.
Megjegyzem, hogy ma van Luca napja. Két Lucát ismerek. Őket lsten éltesse! (és a többi Lucát is).
2012.12.13. 07:28 emmausz
Mária - Luca
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr615169956
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek