Mickey webnaplója

Ott, ahol a számítógépem áll, és ahol írás előtt olykor az eszem áll meg, ott található a téli fűtő-hűtőrendszer. Ott a szoba jobbhátsó sarkában. Ha melegem van, bal kézzel résre tárom az ajtót, ahonnan jótékony és …dús (nem tudom az általunk beszívott „város gáz” pontos és gyakran változó összetételét) valami áramlik be, mindenesetre ez a légnemű massza pillanatok alatt lehűti a levegőt a szobácskában, le a kedélyemet, ha túlfűtött volnék. Ugyancsak balkezemnél a radiátor Hertz-szelepe is. Ha fáznék – s mi tagadás, olykor ez is megesik –, csak maximumra állítom, s két perc múlva átjár a melegség. Nyáron a hűtéstechnikával még baj van, de majd a légkondi.
Nos, ez van itt, most. De nem mindig volt ez így. Tüzeléstechnikánk kissé komplikáltabb volt.
A II. világháború után Kelenföldön laktunk. A konyhában alkalmanként a sparheltet használtuk (télen bizonyára sűrűbben), hétköznapokon többnyire a petrofor nevű jószágot. Főtt rajta leves, készült palacsinta. A petróleum igen intenzív hőt fejlesztett. A fürdőszobában henger szolgált meleg víz előállítására és egyben fűtésre. Leginkább szombatonként fűtöttük fel, hogy végigmosakodjon az aprónép és a felnőttek is. Szobácskánkban lemezkályha állt, egy Salgótarjánban készült samottos kályha. Ha rendes szenet kapott, izzottak a bádog kályhacsövek. Emlékezetem szerint jól megégettem magamat, amikor nekidőltem az oldalának. A sufnik úgy sorakoztak a ház mögött, mint ma a lapos tetejű garázsépületek. Mindenki külön tőkével rendelkezett. Itt vágatta öreganyám méretesre a tűzifát egy alkalmi munkákból élő, amúgy előkelő családból származó férfival. 
1956 elején Zuglóba költöztünk. Januárban piszok hideg fogadott. A lakás fűtése padlót fogott. A konyhai tűzhely szétrozsdásodva. (Az előző lakók csak a butángázt használták főzésre.) Itt is vegyes tüzelésű „henger” állt a fürdőszobában. Sűrűn kellett javíttatni. A forrasztásai sorra elengedtek. Sokat kínlódtunk a mesterekkel, ők meg a forrasztással. A két szobát egy lepukkant cserépkályha fűtötte volna. Inkább csak füstöt termelt, mint hőt, amíg át nem rakattuk. Januárban költöztünk, és +8 fok volt az első éjszakán a szobánkban – a „fűtés” ellenére. 
Azzal tüzeltünk, ami éghető anyagból volt. A forradalom után el-eljártunk egy-egy vödör szénért a villamosmegállónyira lévő TÜKER-telepre, ha volt éppen barnaszén. Egyszer kaptunk negyedbe hasított méteres farönköket. Felcipeltük, és a konyhában aprítottuk fel kézi fűrésszel mi gyerekek. Ugyancsak mi hoztuk haza a butángáz palackokat. Ott suhogott a fejünk mellett az alutartályon belül a folyós gáz. Tartottam tőle, hogy egyszer felrobban, és nem fognak belőlem semmit se találni. Azért évről évre gyarapodtunk. Az ócska konyhai tűzhely helyett utaltak ki egy újat. A Bosnyák tér mellől húztuk haza kiskocsival. Később, mint említettem, átrakattuk a cserépkályhát. Attól kezdve jól dolgozott. Én is. A 60-as években az én reszortom volt a befűtés. Két emelettel lejjebb a lépcső alatt állt a mi sufni rekeszünk dróthálóval leválasztva a lépcsőtől. Igen sötét volt ez a hely, és egy kandúr macska telepedett bele. Simán befért a drótháló és a lépcső közötti résen. Ne tudjátok meg, milyen szagot árasztott a macska, merthogy ott végezte a dolgát. Olykor meglapult, és miközben raktuk a szenesvödröt, mellettünk süvített el frászt hozva ránk. Ezért aztán azzal kezdtük ügyködésünket, hogy szenekkel hajigáltuk meg a sötét hátulsó traktust. Kiűztük a macskát, s csak aztán láttunk munkához.       Klasszikus tűzrakás. A samott két oldalán vastag fák, rajta keresztben az aprófa. Alul egy TÜKER-alágyújtós (később gyehenna alágyújtós), papír. Az aprófán széndarabok.
Általában egy gyufa elég hozzá, hogy az égés elinduljon. Hamuajtó nyitva, hogy huzat legyen. Szenet pótlólag még raktunk rá, szükség szerint. A parázsra rázártuk az ajtót, hogy a kályha kihűlését késleltessük. A végén ki kellett a salakot-hamut kotorni a tűzhelyből.
Kispest. Korszerűsítés, vezetékes gázzal működtettük a konyhai tűzhelyet, és a két fali melegítőt. Szerettem.
Baross u (Józsefvárosi ltp.) Kp-i fűtés. Problémamentes, unalmas, kényelmes és igen levegőszárító megoldás. 
Örsvezér-park, cirkó.
24 éve Aquincumban távfűtés. A földalatti vezeték nyomvonala jól követhető havazás idején. Itt azonnal elolvad a hó. Svédországban – úgy hallottam –, fűtik az országutakat, hogy ne akadjon el a közlekedés. Lehet, hogy nem így van. Itt meg a gyepet fűtik a házak között, mert ócska a csövek szigetelése. (Illetékesek: Megoldandó nagy kérdés!) 
Most itt ülök a számítógépnél és éppen lenulláztam a radiátort, mert melegem van.