– Már fél tizenkettő, és Ágoston ma – legalábbis eddig még – nem lett országos első semmiben. Mondtam is tegnap este Leventének, a léc elég magasra tétetett. Neked az európai szövegértő versenyben kell első helyen végezni, ha unokatesódat überelni kívánod. Persze ez csak vicc. Valójában elég kétélű a dolog. Az okos embereket kevesen értik meg. És ez rossz lehet.
– Közhelyekről „cseverésztünk” a bloggerinákkal. Sok újat nem lehet mondani a közhelyekről, mert lassan az is közhelyszámba megy, hogy róluk esik szó. Ma beleakadtam egybe Steinbecket olvasva: Ezt írja: „Á, minden nő egyforma, az egyik ilyen, a másik olyan – mondta nyugtalan pofával (ezt a beköpést már tizenöt éve nem hallottam).” Eddig az idézet a Rosszkedvünk tele c. kötetben. És én még azt hittem, ez magyar közhely. Hát nem. A világ túlsó felén éppúgy ismerik, mint itthon. Igaz, hogy én közgazdászokra húzva hallottam kb. 40 éve ugyanezt. Valaki azt mondja, hogy az igazi irodalom nem alkalmaz közhelyeket, csak a ponyva. Én Steinbecket igazi irodalmárnak tartom. Könyvében ugyanezen a lapon írja: „Szeretem a hajnalt. Felsrófolja a bankot és kész.” Hirtelen két újabb közhely – ugye. És irodalom.
Szombaton sütöttem el magam is két közhelyet: Éjjel böjtölök, nappal virrasztok.
Most kiegészítem egy harmadikkal: „Amióta alszik az uncsika, azóta folyamatosan én foglalkozom vele” – dicsekszem hazaérkező anyjának.
– Tücsi kapott egy videoklipet, mely arról szól, hogy egy öregúr mellé szegődött egy liba, és nem tágít mellőle annak ellenére, hogy soha nem eteti semmivel. Ha sétál, mellette totyog, ha mással beszél, megvárja türelmesen. Ha motorra pattan, ott repül mellette egy méter magasságban (ahogy én is szeretnék, de idáig csak álmomban sikerült).
Igénytelen és ragaszkodó az öreg libája,
ez ennek a történetnek a bája.
Bár ott repül mellette,
sose volt még galibája,
s bár nem kell neki az öreg zabája,
ez nem a gazdi hibája.
Nem is értem,
akkor mitől nő a liba hája,
mája. Vajon nem változik
a formája?
– Valakinél olvasom a böjti programot. Ezt írja:
Boldogan
Önzetlenül
Jézusért
Tenni.
S csakugyan. Él az archosztikon: BÖJT = a felsoroltakkal.
Adódhat frappáns válaszként, amit ez időszak során tenni illik: BIA.
B-öjt
I-ma
A-lamizsna.
Ezek a mnemotechnikai eljárások megkönnyítik a bevésést, de nem mindig pontosak. Valahogyan muszáj valamiféle szóra ráhúzni a kiterjedt tartalmakat. Erősen dívhat Amerikában is. Egy marketing-kötet tele volt velük. Még erőltetettebbnek tűnt a fogalmak értelmes megnevezésére való törekvés, hiszen mindet műfordították. Biztosra veszem, hogy kényszerűségből ferdítették is egyben.
Egyebekben, ha az igazi böjtöt meg akarod ismerni, lapozd fel Izajás 58. fejezetét az Ószövetségben. Alig hiszem, hogy győznéd mnemotechnikai módszerrel feldolgozni.
2013.03.05. 12:27 emmausz
Tavaszi agytakarítás
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://emmausz.blog.hu/api/trackback/id/tr515170048
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek